Talán közhelyes társadalomkritikai húrokat pengetni egy diliház ajtain belül, de amennyiben ez szerencsésen találkozik az iróniával, a gúnnyal és némi szürrealizmussal, akkor könnyen megbocsátható bűnné válik. Arról nem is beszélve, hogy ez a fiatal, ad hoc alkotógárda kimunkált, felszabadult, dinamikus és szellemes előadássá gyúrta össze a magyar valóság innen-onnan kicsipegetett szeleteit, még ha egészként nehezen is értelmezhető az előadás. Na persze lehet, hogy nem is diliház, hanem valami egészen más, de ez végül is mindegy. Ez érzésszínház, és annak kétségkívül pompás.
(tovább)
