Twitter Facebook

Eger, 2011: Egy nyertes színházigazgatói pályázat


2011. február 21., 11:00

Images_5174
Gárdonyi Géza Színház, Eger
A 7óra7 hozzájutott az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára beadott két pályázathoz. Az alábbiakban kivonatot közlünk Blaskó Balázs pályamunkájából.

Barta Dóra nem támogatott pályázatának kivonatos szövege ezen a linken olvasható.

Blaskó Balázs pályázatát a szakmai bizottság 8 igen, 0 nem, 1 tartózkodás mellett támogatta. A szakmai bizottság tagjai: Nagy Judit gazdasági igazgató, Csokonai Színház, Debrecen, Tasnádi Csaba igazgató, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, Török Jolán igazgató, Nemzeti Táncszínház, Budapest, Nánay István színikritikus, Budapest, Szakonyi Zsófia, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Fehér István színművész, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, Gárdonyi Géza Színház, Eger, Tunyogi Péter színművész, Gárdonyi Géza Színház, Eger, Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Dr. Gondos István, a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke.

A pályázat pontos szövege szürke háttérrel olvasható, a címek kivételével. Az összefoglalt részeket fehér háttérrel, dőlt betűvel írjuk, a kihagyott szövegrészeket – amelyek tartalmilag nem változtatják meg a szöveget – (…) jellel jelöljük.


Blaskó Balázs pályázata

„Klasszikus-konzervatív értékeket tükröző, közvetítőeszközökben modern, nemzeti népszínház.”

I. Bevezető gondolatok

Az Egri Gárdonyi Géza Színház számomra nem egy épületet jelent, hanem egy működő színtársulat megkülönböztető neve. Ez a közösségi fogalom jelenti nekem már lassan negyedszázada az „otthont”. (…)
A társulat: ismerem, döntő többségükkel nemzedéki viszony kapcsol örökre össze. Fiatalabb pályatársaim fejlődését testközelből figyelhettem, néhányukat tanítottam, sokukat rendeztem… (…)
Az előadások felelősségét becsülettel hordozók szorgalmas serege a társulat.
A társulatot kívánom szolgálni. Igen, sikeres pályázatom esetében az igazgatói felhatalmazást felelős szolgálatnak tekintem, a gondjaimra bízott sorsok irányítási lehetőségével elsősorban a Gárdonyi Géza Színház közönségének, lelkiismeretemnek és a fenntartói bizalomnak tartozom majd szolgálati felelősséggel.
Az alábbiakban elméleti – és gyakorlati tükrét kívánom bemutatni színházvezetői elképzeléseimnek, a MIÉRT?…MIT?…HOGYAN?…MERT… ! gondolatsor mentén.

II. Elméleti tükör

A. MIÉRT…?

1. Magamról

(…) Fiatal felnőtt korom óta a vizualitás és az emberi beszéd által megfogalmazható világ(unk) szintézisének kifejezése foglalkoztat. A látható és hallgató környezet humán vonatkozásainak, vagyis az emberi társadalom morális kérdéseinek problematikája izgat. (…)
Világunk alapkérdéseire választ kereső alapművek főszerepei után a magam társadalmi, magánéleti, szakmai tapasztalatainak összegző, szintetizáló kifejezéseként rendezői feladatokban találtam meg alkotói magatartásom, alapvéleményem, felelős példám megfogalmazásának és magas szintű kifejezésének magától értetődő, legegyszerűbb lehetőségét.
Számomra ez maga a Színház, a színházteremtés.

2. Világunkról

A színház véleményformáló erő, a színházteremtés: véleményformálás. A kiérlelt, megfogalmazott és állhatatosan képviselt vélemény: magatartás. A magatartás: példa.
A XXI. század magyar társadalmának alapkihívása a pozitív példaadás fájdalmas hiánya, másként fogalmazva: a becsület becsületének vágyott visszaállítása, rehabilitálása.
E rehabilitációs folyamat kötőszövete: a kultúra. (…)
Egy valamikor fiatal, ma már középkorú, emblematikus politikusunk alábbi, szentenciaszerű gondoalta – mai világunkat alapjában formáló – ideillő, színház-vezérlő ideológiai sorminta is lehetne:
„Közös jövőnk záloga, hogy mindenki személy szerint, egyéni személyes példát felmutatva küzdjön meg, számoljon le saját benső, romlottságra való hajlamaival…”
Tehát az alapkérdés: szabad-e az, ami szabad?!
(…) Önmérséklet – személyes példaadás – önkorlátozás!
(…) A színház tud felelni mai világunk alapkérdéseire.

3. A színház – ahogyan én látom

a) A Gárdonyi Géza Színház elmúlt 25 évéről

1986-1996 Alapító igazgató-főrendező: Gali László.
(…) Puritán fegyelmezettség, a nemzeti ügyek iránti érzékenység, a köz- és magánszféra problémáinak feltárása és kezelése jellemezte… (…) Alapozó, értékes, lényegi időszak volt. A közönség rajongott a színházért… (…)
1996-2001 Igazgató-főrendező: Beke Sándor
Debütáló rendezése: Háy Gyula: Caligulo (A Ló). A darabválasztás és rendezés mintegy felelet volt az 1994-től újra regnáló, a Szabad Demokratákkal megerősített MSZP – Kormány anakronisztikus működése által felvetett társadalmi kérdésekre. (…) A közönség pártolta, megbecsülte, továbbra is sajátjaként szerette a színházat… (…)
2001-2011 Igazgató-főrendező: Csizmadia Tibor.
Programhirdető első rendezés: Diótörő c. zenés játék (mese-musical paródia)
A mű Webber: Macskák c. világhírű musical-ének budapesti sikerén felbuzdulva íródott, a „kaposvári zseniketrecben”. (…) parodisztikus fordulatokkal megmosolyognivalóvá tette a magyar népi mondókák, ráolvasások, magyar népmesék, nemzeti elbeszélő költeményeink ismert szereplőit. Ez az előadás megadta az elkövetkező 10 év alaphangulatát.
A megelőző 15 év alatt felépített, kiérlelt, erős társulat gerincét adó nemzedéket az új igazgató egy év leforgása alatt leváltotta egy akkor frissen végzett főiskolai osztályra és kiegészítette két, Budapestről elvágyódó, a középgenerációhoz tartozó színésszel. A párját ritkítóan ütőképes társulat (…) ettől kezdve statiszta-szerepre kényszerült, közelről nézte az erejüket még meghaladó feladatokban fuldokló, képességes fiatalok gőgösen gyámoltalan vergődését. (…) A Színművészeti Egyetemről természetesen nem minden tekintetben „kész” színészek kerülnek ki. Beépülésük egy társulatba, egy tehetség-érték és életkor szerint tagozódó közösségbe évekig tart. Csak a szerepépítés próba-módszereit testközelből, és az idősebbek munkáját figyelve gyűjtött tapasztalat, a hivatásunk iránti alázat mélysége, a tisztelet és tudásvágy szelektál. Igazgatói döntés alapján, parancsra ez nem megy. Vagy csak úgy, hogy megkezdődik az igazsággal ellentétes helyzetelemzés, hamis önmeghatározás, téves és hazug állapot-kommunikáció, dezinformáló propaganda.
(…) Ide kívánkozna még a „trendi” vendégrendezők névszerinti felsorolása, de felesleges, ők a szellemi önkielégítők, a klasszikusok újrafordíttatói, a deheroizálók, az új cím-adók, a nem-színdarabok rendezői. Ők azok, akik rettegnek minden összehasonlítástól, saját érzelmeik elől értelmi manipulációba menekülnek.
A lebutítás ragálya terjed, fertőzi a közönség új generációit és a felcseperedő új művésznemzedékeket.
(…) Sajnos az úgynevezett szakma lobbi-érdekek szerint működő kritikai sajtója bekapcsolta színházunkat abba az „országos vérkeringésbe”, amelytől az egész üszkösödő test haldoklik. (…)
A kedvezményezett új csapat és hangadói a közönség pallérozatlan maradiságán köszörülte nyelvét, országszerte szapulta az egri publikumot.
Az „ún. szakma” áradozik – a néző távozik. Régi szabály: a közönséget nem lehet leváltani.

b) Színházteremtők kontra „csinálók”

Várkonyi, Horvai, Kapás Dezső, Marton, Ádám Ottó, Vámos, Pártos, Lengyel, Szirtes, Kerényi Marton Endre, Székely, Ruszt, Csiszár, Beke színházai bár a szocialista éra alatt voltak tevékenyek, az irányzat, amit képviseltek alapvetően polgárinak mondható. Ezek a színházteremtő géniuszok (…) nagy emberi példák felmutatásával, vagy a hétköznapi lét társadalmi és magánéleti törekvéseinek katartikus példázatával vallomásszerű víziót sugároztak hitről, lelkiismeretről, tisztességről (…).
De volt még ott valaki, aki Brecht elidegenítő színházi eredményeit kutatva (…) elhintette a katarzis nélküli (…), nihilista, pusztán formai kifejezéseket kereső és valló szabadelvű színház magvait. Az ő köpenyéből bújtak ki (…) a „színházcsinálók”. (…)
Művileg életre kelt (…) és kanonizálódott a mindent tagadó, katarzis nélküli, neutrális színházcsinálási forma. Összetéveszthetetlen ismérve: az erőltetett, életidegen újraértelmezés, hebehurgya dramaturgia, az értelmezhetetlen, öncélú díszletek (…) használata. Az őrjöngő obszcenitás, a homo- és biszexualitás kérkedő dicsőítése.
(…) A tagadás helyett az állítás, a „nem” helyett az „igen” kultúráját érdemes megteremteni. A lét értelmetlenségének hirdetése helyett a konstruktív életigenlés értelmét kell sugároznia a színháznak, mert a színház sugallatos, kultikus hely.
VÉLEMÉNY – MAGATARTÁS – PÉLDA!

B. MIT…?

1. Szándékaim (társulat – közösség)

(…) a színház nem demokratikus intézmény. Véleményem árnyalja a megállapítást és részben ellentmond ennek a dogmának.

a) A kitalálásig, a Mit?- et illetően demokrácia van!

(…) [A] színház (…) „egyenlők közötti szerződéses viszony”.

A pályázat itt azt fejti ki, hogy a Művészeti Tanácsnak együtt kell megfogalmaznia a feladatokat, gondokat, problémákat.

b) A végrehajtásban, a „Hogyan?” vonatkozásában azonban színházban is kérlelhetetlen diktatúra irányít.
(…) Felelős, demokratikus úton előkészített diktatúrára van szükség a cselekvésben. A fentiekből következően a kitalálás és a végrehajtás egymásra hatása, ambivalens összefüggése érlelheti szándékaim szerint (…) a Társulatot. (…) Az ilyen társulat alkotóközösségként tud működni, amelyben lehetővé válik a valóságra épülő hosszú távú tervezés (…).

2. Érték – Hit – Erkölcs

Felelős színházteremtőként szeretnék (…) visszanyúlni – a korábbiakban „polgári”-nak aposztrofált – (…) színházi hagyományokhoz. (…) A színház hit alapú misztérium – játék. Drámai töltete a jó és rossz, a hit és kísértés, a vágy és szenvedély, önmérséklet, önkorlátozás határainak kijelölése (…) „szabad-e az, ami szabad” (…) örök dilemmája.

3. Színház

a) A Jágó – szindróma

Röviden összefoglalva: a ’70-es években az emberek Jágónak drukkoltak a Madáchban, akit Huszti Péter modern színészi eszközökkel játszott, míg a XIX. században lelőttek egy Jágót Bostonban. Vagyis: a mai erkölcs már megfordult teljesen. Itt indult romlásnak a Madách, és ez mára társadalmilag is kiteljesedett.

b) A pozitív világkép elbizonytalanodása

(…) Mára összeomlott az a pozitív és optimista világkép, amely talán egészen a múlt század nyolcvanas éveiig (a rendszerváltásig) jellemezte kultúránkat. Ez a világlátás önmegváltást, az átélhető történelmen belüli (belátható) boldogulás lehetőségét kínálta. (…) Ennek az előjelváltásnak számos következménye van. Az egyik a tekintély válsága, a deheroizáló Jágó-szindróma. Aki ugyanis fenyegetően éli meg a jövőt, az értelmetlennek látja az életet. (…) Megszűnik a hagyomány, a tradíció, tarthatatlanná, elviselhetetlenné válik képviselni valamit a múltból, mert elveszni látszik a jövő (…). Ezt a reményt adhatja vissza klasszikus értékeivel a színház. (…)
További színházteremtő parancs tehát:
„Az igazat mondd, ne csak a valódit.”

c) Katarzis

A ma divatos „trendi” színház nem ismeri a katarzist, nem célja, nem képes kiváltani. Az ebben a szellemiségben fogant előadások (…) véget érnek, mint egy bot (…). Ez a színház siket, de nagyon hangos. Hangos, mert siket.
(…)
…álljon itt őszinte hitvallásom, ars poeticám:
Ha létezik a Kossuth-i értelemben vett nemzeti konzervatív liberalizmus, akkor létezik a színházi vonatkozásban modern, nemzeti konzervativizmus is.

III. GYAKORLATI TÜKÖR

A. HOGYAN…?

1. Irányítási struktúra

a) Művészeti irányítás

Az intézmény élén egyszemélyi felelős igazgató áll, rendezői és színészi feladatokat ellátása mellett alapvetően menedzseri funkcióval ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Munkáját az általa a társulatból (…) kinevezett művészeti vezető segíti (…) Az igazgató – rendezőn kívül legalább 3 tagú rendezői kar szükséges a műsorterv zavartalan lebonyolításához. Szegvári Menyhért további munkájára számítok, valamint Dér András (…) tevékenységére. A zenés műfaj rendezői képviseletét. Az Egerben jól ismert Moravetz Leventére (…) bíznám. (…) Gali László és Beke Sándor időszakos jelenlétére is igény tartanék. Újra be kívánom tölteni a zenei vezető munkakört (…) Aldobolyi Nagy György személyében. Igent mondott az együttgondolkodásra (…) Balatoni Mónika rendező-dramaturg.
Sajnos a tánctagozat jelenlegi működése, a zavaros névhasználat és az ebből fakadó finanszírozási anomáliák miatt ellentmondásos. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján el kell gondolkodni az, hogy (…) a (…) Színház zenés produkcióit segítő zenei tagozat (…) váltsa-e fel a jelenlegit (…). (…) a tánctagozat működésének végleges megnyugtató rendezése mellett, új tagozatként indulhatna a prózai- és tánc műfajokkal jól harmonizáló zene tagozat (…).
(…) Művészeti Tanács működését elengedhetetlennek tartom. (…) Állandó tagjai: igazgató, művészeti vezető, rendezői kar, tagozatvezető(k), zenei vezető. Változó tagjai: az igazgató és a művészeti vezető által a társulatból meghívott művészek, dramaturgok. Alkalomszerűen: gazdasági igazgató, szervezői iroda vezetője, szakszervezeti titkár, közalkalmazotti tanács elnöke. (…) Igazgatósági Tanács működtetését is fontosnak tartom. Tagjai: igazgató, művészeti vezető, gazdasági igazgató, valamint alkalmanként a szakszervezeti és a közalkalmazotti képviselet.

b) Gazdasági irányítás

Új, a korábbi vezetéssel nem összefüggő, azzal lojalitást nem ápoló gazdasági igazgató kinevezése szükséges. (…) Ő és a művészeti vezető az igazgató jobb- és bal keze. Ez a vezetői hármas egység kell, hogy irányítsa a színházat, annak teljes működését. (…) A gazdasági igazgató személyét kinevezésem esetén később kívánom megnevezni.

c) Műszaki irányítás

Itt abszolút szokványos dolog szerepel: kik és hogyan felelnek a gyártásért, a lebonyolításért. Ezek heti munkarendi értekezleten lesznek összehangolva, amelyen ott van a vezetőség, az éppen dolgozó rendezővel, asszisztenssel. Tervelfogadás előzi meg a próbafolyamatot.

2. Társulatépítés

Kiindulópont a Gádronyi Géza Színház adott társulata!
2011. február 1-től történő feladatellátásom esetén három napon belül rendkívüli társulati ülés keretében (hiszen a kinevezés 2011. július 31-ig párhuzamosan átadó-átvevő vezetői működést feltételez) tájékoztatni kívánom a társulatot elképzeléseimről. (…) a jelenlegi társulat minden művész-tagjával szeretnék megbeszélést kezdeményezni és felajánlani a további közös munkát. (…) február közepére pontos információk állnak rendelkezésre a színház művészeinek szándékairól. Ezen információk birtokában kell majd elgondolkodni a társulat feltöltéséről (…).

3. Műsortervezés

Meggyőződésem, hogy felelős színigazgató csak adott, vagy kialakított, felállt színtársulat ismeretében, annak tehetség-érték és életkor szerinti, a közösség által is elfogadott természetes hierarchiájának tükrében tervezhet. (…) művészpedagógiai szempontokat is figyelembe véve érdemes műsortervet készíteni. (…) népszínházi küldetést kell teljesítenie. (…)
„Klasszikus-konzervatív értékeket tükröző, közvetítőeszközökben modern, nemzeti népszínház.”
Igazgatói működésemmel kívánom bizonyítani, hogy a fenti elméleti megfogalmazás a gyakorlatban is megtölthető közérthető, előremutató tartalommal.
E tartalom kifejezéséhez készítek műsortervet (…).

a) Első évad (2011-2012)

Feltételezve, hogy a kölcsönös tájékozódó jellegű elbeszélgetések eredményeként a társulat művészi állománya legalább 90 % – ban együtt marad, lehet és érdemes elgondolkodni az első évad műsor-összeállításán.
A programadó első szezonban minden műfaj tekintetében magyar évadot kívánok kialakítani.
(…)
A stúdióban folyamatosan – a színház teljes repertoárjával egyeztetve – a társulat művészeinek adoptált (…) önálló estjeit, magánerős produkcióit üzemszerűen kívánom bemutatni és műsoron tartani valamint tervezem (…) kiközvetítését is a fogadásra alkalmas (…) játszóhelyekre.

b) Közép- és hosszú távú elképzelések

(…) 2011 tavaszán tehát még nem lehetséges optimálisan működtetni a vázolt irányítási struktúrát. Még nincs lehetőség „megosztani a kitalálás felelősségét” (…) az első évad beindításának magányos gondja a megbízott igazgatóé. (…)
- A pályázatomban körülírt értékrend alapján kialakított rendezői kar esetleges kiegészítése
- A rendelkezésre álló társulat nemre és életkorra tekintettel történő, a művészi érettséget is szem előtt tartó értékelése
(…)
A bábművészet hatáselemeit, sajátos eszközeit, művészi lehetőségeit feltétlenül használni kívánom, elsősorban stúdió- és táncprodukcióink (…) kapcsán, de (…) nagyszínpadon is.
Alapvető fontosságúnak tartom a gyermek- és ifjúsági előadások klasszikus- konzervatív színházi értékek mentén kialakított, világos, közérthető, egyértelműen pozitív üzeneteket közvetítő megformálását, bemutatását. (…) szeretném a színház varázslatának értő befogadására nevelni, szoktatni a jövő felnőtt közönségének ma még ifjú generációit.
Az első, „magyar évad” megnevezéssel kialakított szezonhoz hasonlóan, egy-egy közismert idézettel, vagy egyszerű mondatban kifejezhető, megfogalmazható, ám rétegezetten bonyolult hatású tematikát szánok a következő évadoknak is:
pl.: „Hazádnak rendületlenül…”, „XX. század”, „Vén Európa”, „Klasszikusok dicsérete”, „Kortársunk, Shakespeare”, „Isten, haza, család”.

c) Illeszkedés

Színházunknak be kell ágyazódnia, illeszkedni kell az általunk kínált értékrendű kultúra befogadására affinitást mutató „piacképes kereslet” lehetőségeihez, be kell épülnie a közművelődés vidéki helyszín-láncolatába, a művelődési házak programkínálatába.
(…)
Kötelező érvényű, küldetéses feladatnak tartom a megye nagy és kisebb településeinek kulturális kiszolgálását.
Az „illeszkedés” kapcsolatápolásának közvetítő feladatát a Szervező iroda végzi. (…) Ezért átszervezése, (…) teljesítményérdekeltségének felépítése nem tűr halasztást.
(…)
Ezzel is elő kívánom mozdítani a színház közösségi fórumként történő szerepvállalását.

d) Jelenlét, avagy mi van a színfalak mögött

Kellenek-e nyílt napok a színházba?
Kérdés: Nekünk, a színháznak kell-e jelen lennünk a nézők privát világában, vagy a nézőket engedjük-e be a mi szakmai világunka?
Válasz: E találkozás egyetlen helyszíne a színház falain belül a színházterem, színpad és nézőtér természetes kapcsolata.
E kapcsolat a függöny két ellentétes irányú elmozdulásával kezdődik és fejeződik be. Időtartama pedig a két elmozdulás között eltelt idő, azaz maga a színházi előadás. Ez bőségesen elegendő a feltétlenül szükséges és elégséges kapcsolat fenntartásához. Minden egyéb (…) felesleges, kioltja a színház varázsát.
(…) Kit érdekel a bűvész, akinek megfejtették a trükkjét? Miért kell (…) kipukkasztani a szivárványos buborékot? Őrizni kell a titkot, nem leleplezni.
(…)
Meggyőződésem, hogy nekünk, a színháznak a médiában kell jelen lennünk. (…) s elsősorban helyi és regionális szinten. Nem a budapesti un. szakma felé kacsintgatnunk (…) életidegen elképzelések erőltetésével… (…)
Nem a nézőket kívánjuk a színfalak mögé csábítani, hanem mi megyünk elébük a városokba, településekre, iskolákba. (…)
Mert a színpadon folyamatos, felelősségteljes munka folyik, „felkészülés a csodára”.

4. Kilépés a világba

Fesztiválok, testvérkapcsolatok, elmozdulás

(…) [A] Gárdonyi Géza Színház feladatköre alapvetően regionális jellegű. (…) Saját fesztiválok szükségtelen létrehozása, a más fesztiválokon való kötelességszerű részvétel önmagában nem lehet cél, legfeljebb eredménye egy társulat sikeres működésének. Szeretnék kiszűrni minden olyan zavaró körülményt (…) amely végső soron a gazdaságos működés akadálya lehet. Természetesen jelentős (nemzetközi) fesztiválmeghívásoknak – központi, kiemelt támogatás megpályázásával – örömmel teszünk eleget, valamint hasonló módon ambicionáljuk kimagasló előadásaink országos megjelenését is.
Fel kívánom venni a kapcsolatot (…) a komáromi, kassai, beregszászi, kolozsvári, marosvásárhelyi, újvidéki, szabadkai… stb. színházakkal (…).
A székhelyről történő elmozdulást elsősorban a takarékosan, kifejezetten e célra létrehozott „tájprodukciók”, előadóestek, befogadott magánerős, a társulathoz köthető színházi kisprodukciók üzemszerű, előnyösen szervezett regionális forgalmazása jelenti.

5. Gazdaságos működés

Vezetői szándék a gazdaságosság , a hatékony működés.
(…)
Meggyőződésem, hogy az a költségvetési főösszeg, amely rendelkezésre áll a két önkormányzat 50-50 %-os alaptámogatásából, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek az Előadóművészeti törvény előírásai szerint e támogatások alapján elérhetők (tagozati szorzók, előadásszám, nézőszám, jegybevétel..stb.), valamint, szintén a törvény adta lehetőséggel élve, az éves tiszta jegybevétel 80 %-ig támogatói adóbefizetés, mint adomány, fogadása – továbbá a széleskörű pályázati lehetőségekkel bővíthető források elégséges alapot biztosíthatnak a Gárdonyi Géza Színház zavartalan működéséhez.

a) Hatékonyabb munkaszervezés

Az egri játszóhelyek számának bővítése.
(…) Az Előadó-művészeti törvény támogatást előíró kritériumrendszere szerinti mutatók növelése.
Ezen mutatók mérhető végeredménye a jegybevétel! (…) Ennek növelése érdekében kell hatékonyabbá tenni a színházi munka megszervezését.
Ennek érdekében áll össze a műfajok szerinti műsorterv, történik a darabválasztás, szereposztás, próbarend (…). Ezért működik a színházi gépezet.
Nem fordulhat elő tehát, hogy (…) 20-30-80-as csoportokban távozzanak az előadások szüneteiben a nézők (…) ha egyáltalán eljönnek (…). Az sem fordulhat elő, hogy egy-egy bérletes fél évig nem jut előadáshoz, majd tavasszal két hét alatt háromszor mehet színházba. (…) El kell dönteni, hogy a budapesti, nagyra tartott, ún. szakmai körök „kifinomult elvárásainak” akarunk-e megfelelni, vagy saját közönségünknek. (…)
A folyamatos kirakatban-lét talán csak egy igen drágán finanszírozható művész-színháztól elvárható követelmény… (…) Nem szabad sok nagy létszámú bemutatót tervezni, mert ez az akadálya az egyeztetett nagyszínpadi – stúdiószínpadi, valamint egyéb játszóhelyek szerinti játékrend-ritmus betarthatóságának. A színházban folyó műhelymunka kisugárzása vigye hírünket a világba. (…)
Prekoncepcionális, indokolatlan és hamis önmeghatározás következményeként ne gátoljuk saját jól felfogott érdekeink érvényesítését.

b) Belső , ésszerűségi átalakítások

(…) Megfontolnám a szervezési tevékenység vállalkozásban történő működtetését.
Ugyanígy, a nézőtéri- és művész büfé, nézőtéri személyzet, porta és a takarítás összevont irányítását. (…)
Elképzelhető, hogy csak az említett területek összevont kezelését kellene ésszerűsíteni a fokozottabb gazdaságosság érdekében.

c) Takarékosság

Már a műsortervek kialakításakor, a darabválasztás időszakában szempont kell, hogy legyen az esztétikai és értékrendbeli kritériumok mellett a díszlet, jelmez, bútor, kellék…stb. – igény indokoltsága.
Alapvetően a leltáron lévő anyagokból kell kiindulni az újrahasznosíthatósági szempontok alapján. (…)
A díszlet- és jelmeztervezők költségvetési igényeit érdemes alaposan ellenőrizni, valamint beszerzési és elszámolási vonal érintkezési pontjait is. (…)
Az alkalmi vendég jelleg több szálon is bizonyítottan igen drága mulatság.

6. Hírünk a világban

Támogatók, PR – Marketing

a) A Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány, Páholy – rendszer

Sajnos a Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány haldoklik. (…) Hatékony működésének elősegítésével szeretném visszaállítani a bemutató-teljesítményekhez kapcsolódó jutalmazási szokásrendet. (…) A jelenlegi Páholy-rendszer teljes felülvizsgálata és átalakítása szükséges. (…)
MAGAS BEVÉTEL, TAKARÉKOS KIADÁSOK, HATÉKONYSÁG!

b) Kapcsolattartás az önkormányzatokkal

Heves Megye Önkormányzata: alapfenntartó-munkáltató
A megye vezetésével harmonikus együttműködésre kívánok törekedni. Fontos, meghatározó döntések előtt egyeztető megbeszéléseket szeretnék kezdeményezni a vezetőséggel. Alkalomszerűen meg kívánom hívni a megyei vezetés képviseletét a Művészeti, és Igazgatósági Tanács stratégiailag fontos üléseire.
Szeretném felajánlani a színház reprezentatív jelenlétét a megyei önkormányzat és intézményeinek kiemelt ünnepségein, rendezvényein (ünnepi vers, műsor…stb.)
A fellépések tiszteletdíját a G. G. Színházért Alapítvány bevételeiből kívánom fedezni.
Eger M. J. V. Önkormányzata: társ- fenntartó
A város vezetésével is kiegyensúlyozott, korrekt viszonyrendszerre kívánok törekedni. A városi önkormányzat számára is felajánlom a színház művészeinek és technikai lehetőségeinek segítségnyújtását a helyi ünnepségek lebonyolításához. Rendszeres véleményegyeztetést kívánok bevezetni a sínház működését érintő legfontosabb kérdésekben.
Közös átgondolásra ajánlom a város által generált rendezvénysorozatok, pl. Tavaszi Fesztivál lebonyolításának kérdését.

c) Média-kapcsolatok – PR – Marketing

Írott és elektronikus sajtó, reklám
A G. G. Színház kapcsolata a Heves Megyei Hírlap szerkesztőségével hagyományosan kifogástalan, bár a Szín-Lap (…) egy ideje hiányzik a napilap kínálatából. Újra kívánom indítani új tartalmakkal (…) A TV Eger és az Agria Tv hatékonyabban kapcsolódhatna a társulati élethez (…) reklámokban való közreműködés, versek, zenés- és irodalmi összeállítások bemutatása (…) a társulat, mint helyi gyártású és kistérségben sugárzott „szappanopera” szereplőgárdája mind-mind kiaknázatlan lehetőségek.
(…)
Az előbbiekben felsorolt, kölcsönös érdekeken alapuló összműködések kimeríthetetlen reklámlehetőséget hordoznak helyi szinten a G. G. Színház számára.
(…)
Természetesen média-felelőseink, dramaturgjaink szoros összeköttetést tartanak majd az országos közszolgálati és kereskedelmi TV és rádió – csatornákkal, napi és hetilapokkal.
(…) A színházjegy, szórólap, plakát, műsorfüzet arculata is megújulásra vár, hiszen a mostani inkább riasztja az előrevetített tartalommal a nézőt, mintsem biztatóan hívogatná a színház falai közé.

d) Beavató – színházkínáló -virtuális interaktív Gárdonyi G. Színház

A Gárdonyi Géza Színházat népszerűsítő interaktív webes alkalmazás-rendszer
(Színházi nevelési programok támogatása keretében)
(…)
Az „interaktív virtuális színház” felépítésével kapcsolatos célkitűzések
A fiatalabb korosztály integrálása
A színjátszással és a színházzal kapcsolatos ismeretek átadásának (…) már gyermekkorban meg kell történnie. Sajnos a XXI. századi tömegkultúra nem kedvez a klasszikus színházi értékek bemutatásának. Ennek egyik oka, hogy jelenleg hiányoznak a színházat, mint kulturális intézményt népszerűsítő minőségi online tartalmak. (…) célkitűzése, hogy:
- Különböző szórakoztató/játékos alkalmazásokon keresztül népszerűsítse a gyerekek,/fiatalok körében a színházat (…);
- Erősítse a gyerekek,/fiatalok kultúra iránti érdeklődését és általános műveltségi szintjét;
- Bevonja a fiatalokat a színházi életbe, megalapozza a színházba járás kultúráját
- Integrálja a színházi világot az iskolai oktatásba, speciálisan pedagógusok számára összeállított felkészítő tartalmakkal és segédanyagokkal.
Határon túli magyarok megszólítása – A magyar nyelvű kultúra és a magyar nyelvű színjátszás online hozzáférhetőségének biztosítása a határon túli magyarság számára.
(…)
Jegyértékesítés volumenének növelése – A hazai és nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hatékonyabb és határozottabb online jelenlét kialakításával érezhetően növelhető a jegyértékesítés volumene.
„Együttműködési platform” létrehozása a szakmai együttműködéshez – Az „interaktív virtuális színház” működési modelljét úgy célszerű kialakítani, hogy az elősegítse a regionális és határon túli színházak (…) együttműködését…
Speciális célcsoportok megszólítása – A különböző fogyatékkal élők általában kimaradnak a klasszikus színházi produkciók élvezetéből. A virtuális színház kiváló lehetőséget biztosíthat olyan fejlesztések megvalósítására, melyek segítségével a fogyatékkal élők is megismerkedhetnek a Színház működésével.
Mintaadás – Célom, hogy az „interaktív virtuális színház” koncepció kialakításával követendő példát állítsunk a teljes hazai színjátszó szakma számára…
Műszaki és módszertani alapok
(…) A projekt tervezett végterméke a virtuális, (semi-3D) grafikus környezetben megvalósított Gárdonyi Géza Színház. A virtuális tér alapja egy moduláris motor, mely a különböző felhasználói célcsoportok eltérő igényeire szabható (…) lehetővé teszi egy új, színházat kedvelő közönség létrejöttét. Pontosabban, a valóságban már létező, de igen szekularizált színházkedvelő társadalom számára kínál új, virtuális közösségi teret.
Többek között a következő (…) alkalmazások jöhetnek szóba:
- Virtuális túra – backstage, színháztörténet, régi nagy sikerek
- Ismerd meg a társulatot és a repertoárt
- Érdekességek a futó darabokról, közelgő premierekről, valamint a színészekről – aztán regisztráció (ha valaki játszani is akar, nem kötelező) és kvíz (pontozható)
- Mint az „öltöztetős” játékban: válassz díszletet az előadáshoz!
- Arc a hanghoz: először próbálja meg a felhasználó összekötni a képernyőn megjelenő idézeteket a színházhoz köthető színésszel. Aztán hallgassa meg az idézeteket kimondva, ekkor finomíthat a választásán (…)
- Hangulathoz harmóniát: mitől lesz jó egy színész? Ugyanaz a mondat különböző hangszínnel, hanglejtéssel előadva – válaszd ki, milyen szövegkörnyezetbe illik!
- Rendezz! 1. rész: Rakd sorba a jeleneteket
- Rendezz! 2. rész: Dolgozd ki a következő jelenetet. a) Ki mondja melyik szerepet. b) Ki hova álljon?
(…)
- Írj színi kritikát. Segítsd a színház művészeit – rendezőit (…) a tartalmas (…)és kritikai elemzésekkel
- Gratulálunk!(…)
Social media: Facebook, Twitter

Finanszírozási kérdések

A program megvalósításához központi kiemelt támogatás pályázható.

B. MERT!

1. Az 5 éves periódus célja

(…) a közönség megérdemli, hogy olyan színháza, színházi előadásai legyenek, amilyet megszokott, amilyet igényelt, szeretett és becsült az alapítás idején és az azt követő tizenöt évben.
A színháznak élményt, áhítatot, katarzist kell sugároznia.
(…)
S pl. az operett is legyen operett, adjon illúziót, derűs, szórakoztató kikapcsolódást. (…) jöjjön a finálé, úgy, ahogyan a néző várja, vagy még lenyűgözőbb, klasszikus formában.
Adja vissza a színház a szavak eredeti jelentését, az érzelmek gyönyörűséges ízét, a tettek valódi jelentőségét, a kimondott gondolatok erejét.
CÉLOM ÚJRA ÜNNEPPÉ TENNI A SZÍNHÁZLÁTOGATÁST.

2. Továbbtekintés

A 2011 – 2012-es, első évadtól kezdve olyan társulatot szeretnék építeni, amelyben az idősebb, tartópillér-oszlopként magasodó tapasztalt színészek közé értékarányosan tagozódnak majd a fiatalabb generációk.
Az egészen fiatal, végzős frissdiplomások hiányoznak most az együttesből, valamint egy-két valóban idős színész és színésznő. Úgy is fogalmazhatnék, hogy nincs Rómeó és Júliánk – és nincs Aase anyónk, vagy Lear királyunk.

IV. LEZÁRÓ GONDOLATOK

Most, hogy újra átolvasom és lezárom pályázatom anyagát, felötlenek bennem arcok, az emblematikus, már eltávozott pályatársak, tanáraim, mestereim, humánumot, szakmai tudást, tisztességet sugárzó arca és alakja, akiknek irányító keze alatt nevelkedtem.
(…) Nádasdy Kálmán, Gáti József, Simon Zsuzsa, Montágh Imre, Tolnai Klári, Bessenyei Ferenc, Márkus László, Várkonyi Zoltán, Ádám Ottó, Sík Ferenc, Pethes György…
(…) kimondva – kimondatlanul elődeim, tanáraim, mestereim felém sugárzó elvárásainak is próbálok megfelelni.
Az a morális és szakmai értékrend, amely szándékaim szerint pályaművemben körvonalazódik, megpróbál folyamatosságot tartani nagy elődeim életművével.
SZÁNDÉK – ÍZLÉS – STÍLUS / VÉLEMÉNY – MAGATARTÁS – PÉLDA

Az Eger-dosszié:

2011. február 21.: Eger, 2011: Egy vesztes színházigazgatói pályázat
2011. február 16.: „Ember: küzdj és bízva bízzál!” – Blaskó kontra Koltai az egri színház ügyéről
2011. február 11.: Egy örökös tag levele az új igazgatóhoz – Szegvári Menyhért: „Nem érthetek egyet”
2011. február 4.: Az erkölcs képe és a gyalázat arca – Blaskó Balázs bemutatkozott az egri társulatnak
2011. február 1.: Állvatapssal búcsúztatta az egri színház társulata Csizmadia Tibort
2011. január 28.: Blaskó Balázs az egri színház igazgatója – „Demokratikusan előkészített diktatúra”
2011. január 18.: Eger: Blaskót támogatja a bizottság
2011. január 7.: Hárman pályáznak az egri színház igazgatói posztjára

Címkék

Blaskó Balázs Gárdonyi Géza Színház

A téma folytatása

Ötvös András: „Itt minden színház volt” 2011. február 24., 15:15

Kaszás Gergő: „A hátraarchoz nem tudok csatlakozni” 2011. február 28., 15:30

Görög László: „Napokig foglalkozni kell vele” 2011. március 4., 13:45

Eger: Leváltották a rendezőt és a színészeket 2011. március 7., 13:20

Áthidalhatatlan távolság – Eger színháza nem folytathatja a Quartet Fesztivált 2011. március 11., 10:30

Szakmai és gazdasági felelőtlenséggel vádolják a volt egri direktort 2011. március 11., 18:30

Zsótér Sándor: „Ez igazán szép vége a történetnek” 2011. március 15., 12:30

Blaskó Balázs: „Lelkük rajta, ha lőnek” 2011. március 17., 13:15

Blaskó Balázs: A 180 fok nem hátraarc 2011. március 22., 14:00

Látogatók - a színészek is leváltva 2011. március 23., 10:30

Folytatódik az egri botrány: leváltották Barta Dórát a tánctagozat éléről 2011. március 25., 18:00

Szabó Emília: „Inkább a bizonytalanság, mint a biztos rossz” 2011. március 26., 16:30

Gondolatok a remény színházáról 2011. március 28., 10:30

Felállt az egri tánctagozat - Barta Dóra: „Igenis baj van, mégpedig nagy baj” 2011. március 29., 16:00

Jogszabálysértés miatt perli az egri színházat Barta Dóra 2011. április 5., 20:50

Ilyen lesz a válaszok színháza Egerben 2011. április 12., 20:00

Hűtlen kezelés után nyomoz a rendőrség az egri színházban 2011. április 19., 00:00

Nem vagyunk láthatatlanok! Petíció Barta Dóra és társulata mellett 2011. május 2., 14:00

Eger és Kassa: baráti kapcsolatok 2011. május 6., 18:00

A pusztulás képei a Requiemben - Utoljára lép fel a távozó tánctagozat Egerben 2011. május 14., 10:30

750 aláírás Barta Dóra tánccsoportja mellett 2011. május 27., 11:00

Eger: Nincs évadértékelés, nincs pénz, nincs szerződtetés 2011. június 3., 18:30

„Minden anyagi kiadást minimalizálni” – biztonságban az egri színház következő évada 2011. augusztus 23., 17:00

Nádasy Erika inkább nyugdíjba megy - „Már oda sem vagyok írva” 2011. augusztus 26., 17:30

Nádasy Erika: „Elkezdünk építkezni” – Kőszínházból lakásszínházba 2011. szeptember 28., 13:30

Korábbi hírek e témában

Hárman pályáznak az egri színház igazgatói posztjára 2011. január 7., 11:30

Eger: Blaskót támogatja a bizottság 2011. január 18., 18:15

Blaskó Balázs az egri színház igazgatója – „Demokratikusan előkészített diktatúra” 2011. január 28., 14:15

Állvatapssal búcsúztatta az egri színház társulata Csizmadia Tibort 2011. február 1., 10:30

Az erkölcs képe és a gyalázat arca – Blaskó Balázs bemutatkozott az egri társulatnak 2011. február 4., 10:30

Egy örökös tag levele az új igazgatóhoz - Szegvári Menyhért: „Nem érthetek egyet” 2011. február 11., 22:40

„Ember: küzdj és bízva bízzál!” - Blaskó kontra Koltai az egri színház ügyéről 2011. február 16., 20:30

Eger, 2011: Egy vesztes színházigazgatói pályázat 2011. február 21., 09:30

1 hozzászólás

Béres Attila több mint 4 éve

Tisztelt Blaskó Balázs Úr,

ha már meg lettem szólítva pályázatában – mint a 2001-2011 közötti, Csizmadia Tibor nevével fémjelzett korszak egyik rendezője -, reagálnék az Ön sértéseire, hiszen alábbi mondatait nem tudom másként értelmezni, mint súlyos, személyes sértéseket.
Ön azt írja az utóbbi tíz év egri színjátszásának „elemzésekor”:
„Ide kívánkozna még a „trendi” vendégrendezők névszerinti felsorolása, de felesleges, ők a szellemi önkielégítők, a klasszikusok újrafordíttatói, a deheroizálók, az új cím-adók, a nem-színdarabok rendezői. Ők azok, akik rettegnek minden összehasonlítástól, saját érzelmeik elől értelmi manipulációba menekülnek. (…) Az „ún. szakma” áradozik – a néző távozik. Régi szabály: a közönséget nem lehet leváltani.”

Emlékeztetném, ha elfelejtette volna, hogy a 2002. október 5.-én tartott Valahol Európában bemutatót követően, a jelenlévő 437 néző közösen sírt az előadás végén. Számomra megrendítő élmény volt. Bár lehet, hogy csak 436-an sírtak, hiszen Ön nem, bár ezt kétlem, mert a fia – különben remek alakítását követően – hasonlóan siratta Kuksi nem „deheroizált” halálát a többi 436 nézővel és kb. 40 szereplővel együtt. „A színháznak élményt, áhítatot, katarzist kell sugároznia”- mondja Ön, és ezzel teljességben egyet is érthetünk. Véleményem szerint ez az előadás nem „sugározta” a katarzist, hanem megteremtette azt. Több mint nyolcvan teltházas estén. Egerben. És az a TÁRSULAT tette ezt lehetővé, amelyet akkor már a Színművészeti Egyetemről szerződtetett fiatal színészek, illetve a „Pestről elvágyódó két középkorú színművész” is alkottak. És nem „erejüket még meghaladó feladatokban fuldokló, képességes fiatalok gőgösen gyámoltalan vergődése” volt, hanem dolgozni, tanulni, játszani akaró fiatalok közössége. Csak hát nehezen tanulhattak volna Öntől, aki a befogadás minimumát is megtagadta tőlük, tőlünk, mert talán megfeledkezett saját fiatal kecskeméti éveiről…
Vagy akár idézhetném egy másik előadás közönségsikerét is, melynek Ön és az Ön felesége is aktív résztvevője volt. S melyet az egri közönség kérésére, két egymást követő nyáron játszottunk a Lyceum udvarban. Igen, emlékezhet a Hegedűs a háztetőn-re, a Budapest Klezmer Band-re. S hasonlóképpen emlékeztetném a My Fair Lady-re, melynek sikeréhez felesége remek alakítása is hozzájárult. És végül, de nem utolsó sorban az Oidipusz király előadásra próbálnám emlékeztetni, melyet Babits Mihály legklasszikusabb fordításában játszottunk a stúdióban…
Csak az általam rendezett előadásokról írtam, melyek – esküszöm! – nem a szellemi önkielégítésemet célozták.

Tisztelt Blaskó Úr, kikérem magamnak a magam és az összes Ön által megnevezni nem kívánt rendező nevében, hogy ilyen jelzőkkel illessék munkánkat.
Igazgatói pályafutásához sok sikert kívánok,

Béres Attila, az egri Gárdonyi Géza Színház volt rendezője