Twitter Facebook

Minden felelős ember álljon ki a válságba került magyar kultúráért


2011. december 22., 19:15

Demonstrációt rendezett a Magyar Operaénekesek Egyesülete csütörtökön a dalszínház épülete előtt. Felolvasták korábban megfogalmazott kiáltványukat, amelyben arra hívnak fel, hogy a válságos helyzetbe került magyar kultúráért, amelynek vezető intézménye az operaház, minden felelős ember álljon ki.

Alább a demonstráción elhangzott beszédeket is közöljük.

Images_11106
Magyar Állami Operaház
A Magyar Operaénekesek Egyesülete a kiáltványban felszólítja tagságát, az operaházban alkalmazottként és hazai vendégművészként közreműködő énekeseket, illetve az alkotóművészi közösségeket, hogy emeljék fel szavukat az ember művelésére és gyógyítására szentelt intézmények elsorvasztása ellen.

Mint leszögezik, az ország első számú dalszínházának énekművészi közössége példaértékű múltjával, tehetséggel betöltött jelenével és ígéretes utánpótlásával együtt a magyar nemzet kulturális közkincsét képezi.

A demonstráción felolvasták az egyesület tagjai által feltett kérdéseket is. Ezek között szerepelt, milyen biztosítékot kap a fenntartótól Ókovács Szilveszter kormánybiztos arra, hogy folyamatosan működtethesse a házat, mivel értesülésük szerint a központi költségvetési támogatás éppen akkora összeggel, 1,8 milliárd forinttal csökken, amennyi a kormányhatározat szerint az Erkel Színház felújítására fordítható.

Az egyesület tagjai tudni szeretnék, kényszeríti-e a fenntartó a Magyar Állami Operaházat arra, hogy jelentősen csökkentse a művészeti dolgozók létszámát, és javasolják az eddigi operaházi átvilágítások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát.

A Magyar Operaénekesek Egyesületét 2011 februárjában alapították. Céljai közé tartozik az érdekvédelmen túl a magyar zenei élet, az operajátszás hagyományainak megőrzése és fejlesztése is. A szervezet fellép a művészek hivatalos és társadalmi megbecsüléséért, a szakmára vonatkozó jogszabályok megalkotásában segítséget nyújt a jogalkotóknak és -alkalmazóknak.

MTI

Kiáltvány a magyar operaénekesek „utolsó” színházi társulatáért

A magyar operajátszás, kultúránknak és mindenkori szellemi életünknek azon részét képezi, amely nem csak meghatározza nemzeti öntudatunkat vagy a nemzet és az ország helyének megítélését a világban, de saját kulturálódásunk, szellemi és lelki fölemelkedésünk egyik alappillére is.

A Magyar Állami Operaház az ország egyetlen olyan intézménye, melyet – az alapító okiratban foglaltak szerint is – kizárólag opera- és balettelőadások létrehozásának céljából hoztak létre, a nemzet javára és szolgálatára. Az ország első dalszínházaként ezért nem csak a fenntartónak, hanem az Operaház mindenkori vezetésének és a társulat minden egyes tagjának felelőssége, hogy miként ápolja nemzeti operakultúránk múltját, jelenét és jövőjét.

Sorsközösségünk, hogy ebben az alig 10 millió lelket számláló kis országban élünk, hogy magyar az anyanyelvünk, s hogy az a kultúra, amit saját nemzetünk felemelkedése érdekében szolgálni tudunk és akarunk, a magyar nép és a magyar nemzet kultúrája.

Az Opera jelenlegi helyzetében sem kívánhatunk tehát mást, mint, hogy magyar énekesek, magyar táncosok, magyar karmesterek, magyar muzsikusok és magyar tervezők kapjanak helyet és lehetőséget abban a hivatástudattal áthatott küzdelemben, melyet operakultúránkért ebben a pillanatban is folytatunk. Művészeinket ebből a folyamatból kizárni – mely nemzeti hovatartozásukat biztosítja, és egyben táplálja – nemcsak, hogy nem lehet, de nem is szabad.

A Magyar Állami Operaháznak legyen magyar énekesi társulata! Legyenek olyan magyar művészei, akik a kölcsönös bizalom jegyében felelősen és megfelelő intézményi keretek között szolgálhatják a magyar kultúra további felvirágoztatását!

Azok a kísérletek, melyek a magánénekesi tár megszüntetését célozzák, az operakultúrának azt a fájó pontját is érinteni fogják, ami a hazai énekoktatással, majd később a felelős munkavállalással kapcsolatos kérdésekben nyilvánul meg.

A magyar operakultúra mindig akkor élte fényesebb napjait, amikor az énekesi gárda jelentős számban és társulati formában gyakorolta hivatását az Operaházban. A mindenkori vezetés feladata tehát – a hiteles gazdasági és szakmai szempontok figyelembevételével – a társulat minőségi szinten tartása és az utánpótlás biztosítása. Nem képezi vita tárgyát, hogy időnként legyenek illusztris vendégművészek, akik a világ élvonalát testesítik meg, s rendkívüli élménnyel ajándékozhatják meg a hazai közönséget. Ne gondoljuk azonban, hogy bármelyik nemzetközi operaháznak nyomába léphetünk, ha mellettük egy megtépázott, töredékére zsugorított és anyagilag meg nem becsült művészállomány próbál majd helyt állni a világot jelentő deszkákon.

A tehetséges hazai művészekkel létre hozott és a szaktudást nem nélkülöző nemzetközi színvonalú előadások fényében hívjuk fel most honfitársaink figyelmét arra, hogy emeljék fel szavukat a magyar operaénekesek „utolsó” színházi társulatáért, és ne engedjék, hogy az ország egyetlen operaházában zajló események szakmailag és erkölcsileg bármikor megkérdőjelezhetőek legyenek.

a Magyar Operaénekesek Egyesületének elnöksége

Tisztelt Egybegyűltek, kedves Operabarátok, kedves Kollégák!

Most, amikor a közvetlen szomszédságunkban két színház támogatását teljes mértékben, előzetes szakmai egyeztetések nélkül megvonta a fenntartó, bizonyítva érezzük, hogy aggodalmunk nem alaptalan. Milyen alapon bízhatunk munkahelyünk fennmaradásában, amikor immár többszörösen bizonyított, hogy a színházi szezon közepén teljes színházakat, társulatostul, igazgatóstul egyetlen tollvonással, egyik napról a másikra meg lehet semmisíteni?

A gazdasági válság, oka lehet-e ilyen tragikus és a művészeket, közönséget egyaránt cserben hagyó cselekedeteknek?

Jogosan merülnek fel a következő kérdések:

Milyen biztosítékot kap a fenntartótól Ókovács Szilveszter kormánybiztosunk arra, hogy folyamatosan működtethesse a házat? Hihető-e ezek után az, hogy az Erkel színház felújításának pénzügyi hátterére tervezett összegek ténylegesen felhasználhatóak lesznek? Kényszeríti-e a fenntartó a Magyar Állami Operaházat arra, hogy jelentősen csökkentse a művészeti dolgozók létszámát? Milyen pénzösszegeket szán a majdan újranyíló Erkel színház üzemeltetésére a fenntartó, amikor jelenleg is igen komoly áldozatok árán működik az Operaház? Mit tehetünk azért, hogy a fenntartó megértse azt, hogy egy színházi problémahalmazt, mint költségvetés, állomány, csak a szakmával együtt lehet jól megoldani? Az eddigi operaházi átvilágítások eredményeit miért nem hozták még mindig nyilvánosságra?

Eltörpülnek ehhez képest a színházon belüli, megoldásra váró problémák. Mindazonáltal sokszorosan aláhúzva megjegyzem, hogy a történtek jegyében mindenre kiterjedő és azonnali takarékossági intézkedésekre van szükség anyaszínházunkban!

Az áldozatvállalásból kivétel nélkül mindenkinek ki kell vennie a részét, ha fenn akarunk maradni. Aki a mostani súlyos években a Magyar Állami Operaházban akar meggazdagodni, arra most már nyugodtan kimondhatjuk, hogy eltévesztette a házszámot. Ha a fenntartónak a magyar színházi életben az Operaház költségvetésének icipici töredékét kitévő összeg folyósítása is gondot okoz, akkor a Magyar Állami Operaházban meg kell nyomni a vészcsengőt. A vészforgatókönyv kidolgozásához, (nem a színház és a társulat szétveréséhez), nélkülözhetetlen az Operaház művészeti dolgozóinak tapasztalata, szükséges társulatunkból kinevezni egy koordinátor-főrendezőt és egy művészeti tanácsot, akik a produkciós költségeket töredékére tudja zsugorítani, és ennek alárendelni a műsortervet is, úgy, hogy az előadások száma, és ezáltal a saját magunk által termelt bevétel növekedjen.

Volt már anyagi nehézsége többször is az Operaháznak, de a közönség maximális mértékben tolerálta az egyszerű, tartóvasakról lógatott, festett díszleteket. Ugyanis nem a művészettel spóroltak, hanem a pénzzel. Az egyik kézenfekvő takarékossági intézkedés a díszlet-jelmez költségek megkurtítása mellett: az állandó TELJES létszámú társulat. Az Operaház nem is olyan rég komoly létszámú magánénekesi társulatot mondhatott magáénak. Most, amikor 36 főre csökkent a létszámunk, és több, mint 15 éve nem szerződtettek fiatal operaénekes kollégákat, megtörik a műfaj hagyományainak ápolása. Hölgyeim és Uraim, ugyanis nagyon keserű a kényszervállalkozó művészek sorsa. Operaénekesnek lenni hivatás, foglalkozás, és nem alkalomszerűen űzhető vállalkozás. A Magyar Állami Operaház nem lehet hakniszínház!

Felelősséggel állítom, hogy mindannyiunk megfeszített munkájával jelentősen csökkenteni tudnánk színházunk működési költségeit.

Ebben a szellemben kívánunk boldog, békés Karácsonyt minden operaházi dolgozónak, a kedves egybegyűlteknek, és szeretettel várjuk Önöket operaelőadásainkra.

a Magyar Operaénekesek Egyesülete elnöksége

Ókovács: az Erkel Színház felújítása külön kezelendő

Az Erkel Színház rekonstrukciójára megadott összeg teljesen külön kezelendő a Magyar Állami Operaház 2012-re előzetesen megkapott költségvetési tervétől – mondta el az MTI-nek Ókovács Szilveszter kormánybiztos válaszul a Magyar Operaénekesek Egyesületének csütörtöki demonstrációján elhangzottakra.

„Az utóbbi valóban messze elmarad a várakozásainktól, de folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy a tervezetben megjelölt összeg elérje a korábbi bázist. Az operaház alkalmazotti létszámának és a státuszainak kérdése nem választható el attól, hogy végül mekkora állami támogatásból gazdálkodhat az intézmény” – fogalmazott Ókovács Szilveszter.

Az operaház örömmel lát minden, hatékonyságot célzó, jobbító szándékú kezdeményezést, különösen, ha azok a társulattól erednek – fejtette ki a kormánybiztos azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Operaénekesek Egyesületének délelőtti demonstrációján felvetették, szükséges a társulatból kinevezni egy koordinátor-főrendezőt és egy művészeti tanácsot.

Ókovács Szilveszter úgy véli: nem világos, hogy egy koordinátor-főrendező kinevezése és egy új művészeti tanács létrehozása mennyiben szolgálná a költséghatékonyabb működést – ez inkább többletköltségeket és körülményesebb működést eredményezne. Az operaház ezért szeretné megismerni az elképzelést támogató konkrét konstrukciókat és számításokat.

A dalszínház vezetése ugyanakkor leszögezi – fűzte hozzá -, hogy a társulattal – köztük az operaénekesekkel – folytatandó párbeszéd nem jelentheti a felelősség, és azzal együtt a vezetési jog átengedését.

MTI

Címkék

1 hozzászólás

MUZIM csaknem 4 éve

3 327 575 forintos prémiummal „lepték meg” névnapjára Ókovács Szilvesztert

Több mint hárommillió forint prémiumot ítélt meg Ókovács Szilveszternek a közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma.
„A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma (…) a Duna Televízió Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter 2011. évre vonatkozó időarányos prémiumát 3 327 575 Ft összegben határozza meg" – derül ki az alapítvány december 14-i nyilvános jegyzőkönyvéből. A kuratórium 5 igen, 2 nem, 1 tartózkodás mellett fogadta el a prémium megfizetését.
Az operaénekesként és műsorvezetőként is ismert Ókovács Szilveszter a televíziózással 2001-ben, a Satelit csatorna riportereként került állandó kapcsolatba. 2002. december 1-jétől 2010. novemberig a HírTV műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott. Tavaly november 18-án a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma a Duna Televízió vezérigazgatójává választotta, majd idén augusztusban kinevezték a Magyar Állami Operaház irányításával kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt követően egy hónappal megvált a Duna Televízió vezérigazgatói posztjától.
(Hír24)

További részletek: http://kuruc.info/r/2/90046/#ixzz1hveC2xGu