Minden felelős ember álljon ki a válságba került magyar kultúráért
Demonstrációt rendezett a Magyar Operaénekesek Egyesülete csütörtökön a dalszínház épülete előtt. Felolvasták korábban megfogalmazott kiáltványukat, amelyben arra hívnak fel, hogy a válságos helyzetbe került magyar kultúráért, amelynek vezető intézménye az operaház, minden felelős ember álljon ki.
Alább a demonstráción elhangzott beszédeket is közöljük.
Mint leszögezik, az ország első számú dalszínházának énekművészi közössége példaértékű múltjával, tehetséggel betöltött jelenével és ígéretes utánpótlásával együtt a magyar nemzet kulturális közkincsét képezi.
A demonstráción felolvasták az egyesület tagjai által feltett kérdéseket is. Ezek között szerepelt, milyen biztosítékot kap a fenntartótól Ókovács Szilveszter kormánybiztos arra, hogy folyamatosan működtethesse a házat, mivel értesülésük szerint a központi költségvetési támogatás éppen akkora összeggel, 1,8 milliárd forinttal csökken, amennyi a kormányhatározat szerint az Erkel Színház felújítására fordítható.
Az egyesület tagjai tudni szeretnék, kényszeríti-e a fenntartó a Magyar Állami Operaházat arra, hogy jelentősen csökkentse a művészeti dolgozók létszámát, és javasolják az eddigi operaházi átvilágítások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát.
A Magyar Operaénekesek Egyesületét 2011 februárjában alapították. Céljai közé tartozik az érdekvédelmen túl a magyar zenei élet, az operajátszás hagyományainak megőrzése és fejlesztése is. A szervezet fellép a művészek hivatalos és társadalmi megbecsüléséért, a szakmára vonatkozó jogszabályok megalkotásában segítséget nyújt a jogalkotóknak és -alkalmazóknak.
MTI
Kiáltvány a magyar operaénekesek „utolsó” színházi társulatáért
A magyar operajátszás, kultúránknak és mindenkori szellemi életünknek azon részét képezi, amely nem csak meghatározza nemzeti öntudatunkat vagy a nemzet és az ország helyének megítélését a világban, de saját kulturálódásunk, szellemi és lelki fölemelkedésünk egyik alappillére is.
A Magyar Állami Operaház az ország egyetlen olyan intézménye, melyet – az alapító okiratban foglaltak szerint is – kizárólag opera- és balettelőadások létrehozásának céljából hoztak létre, a nemzet javára és szolgálatára. Az ország első dalszínházaként ezért nem csak a fenntartónak, hanem az Operaház mindenkori vezetésének és a társulat minden egyes tagjának felelőssége, hogy miként ápolja nemzeti operakultúránk múltját, jelenét és jövőjét.
Sorsközösségünk, hogy ebben az alig 10 millió lelket számláló kis országban élünk, hogy magyar az anyanyelvünk, s hogy az a kultúra, amit saját nemzetünk felemelkedése érdekében szolgálni tudunk és akarunk, a magyar nép és a magyar nemzet kultúrája.
Az Opera jelenlegi helyzetében sem kívánhatunk tehát mást, mint, hogy magyar énekesek, magyar táncosok, magyar karmesterek, magyar muzsikusok és magyar tervezők kapjanak helyet és lehetőséget abban a hivatástudattal áthatott küzdelemben, melyet operakultúránkért ebben a pillanatban is folytatunk. Művészeinket ebből a folyamatból kizárni – mely nemzeti hovatartozásukat biztosítja, és egyben táplálja – nemcsak, hogy nem lehet, de nem is szabad.
A Magyar Állami Operaháznak legyen magyar énekesi társulata! Legyenek olyan magyar művészei, akik a kölcsönös bizalom jegyében felelősen és megfelelő intézményi keretek között szolgálhatják a magyar kultúra további felvirágoztatását!
Azok a kísérletek, melyek a magánénekesi tár megszüntetését célozzák, az operakultúrának azt a fájó pontját is érinteni fogják, ami a hazai énekoktatással, majd később a felelős munkavállalással kapcsolatos kérdésekben nyilvánul meg.
A magyar operakultúra mindig akkor élte fényesebb napjait, amikor az énekesi gárda jelentős számban és társulati formában gyakorolta hivatását az Operaházban. A mindenkori vezetés feladata tehát – a hiteles gazdasági és szakmai szempontok figyelembevételével – a társulat minőségi szinten tartása és az utánpótlás biztosítása. Nem képezi vita tárgyát, hogy időnként legyenek illusztris vendégművészek, akik a világ élvonalát testesítik meg, s rendkívüli élménnyel ajándékozhatják meg a hazai közönséget. Ne gondoljuk azonban, hogy bármelyik nemzetközi operaháznak nyomába léphetünk, ha mellettük egy megtépázott, töredékére zsugorított és anyagilag meg nem becsült művészállomány próbál majd helyt állni a világot jelentő deszkákon.
A tehetséges hazai művészekkel létre hozott és a szaktudást nem nélkülöző nemzetközi színvonalú előadások fényében hívjuk fel most honfitársaink figyelmét arra, hogy emeljék fel szavukat a magyar operaénekesek „utolsó” színházi társulatáért, és ne engedjék, hogy az ország egyetlen operaházában zajló események szakmailag és erkölcsileg bármikor megkérdőjelezhetőek legyenek.
a Magyar Operaénekesek Egyesületének elnöksége
Tisztelt Egybegyűltek, kedves Operabarátok, kedves Kollégák!
Most, amikor a közvetlen szomszédságunkban két színház támogatását teljes mértékben, előzetes szakmai egyeztetések nélkül megvonta a fenntartó, bizonyítva érezzük, hogy aggodalmunk nem alaptalan. Milyen alapon bízhatunk munkahelyünk fennmaradásában, amikor immár többszörösen bizonyított, hogy a színházi szezon közepén teljes színházakat, társulatostul, igazgatóstul egyetlen tollvonással, egyik napról a másikra meg lehet semmisíteni?
A gazdasági válság, oka lehet-e ilyen tragikus és a művészeket, közönséget egyaránt cserben hagyó cselekedeteknek?
Jogosan merülnek fel a következő kérdések:
Milyen biztosítékot kap a fenntartótól Ókovács Szilveszter kormánybiztosunk arra, hogy folyamatosan működtethesse a házat? Hihető-e ezek után az, hogy az Erkel színház felújításának pénzügyi hátterére tervezett összegek ténylegesen felhasználhatóak lesznek? Kényszeríti-e a fenntartó a Magyar Állami Operaházat arra, hogy jelentősen csökkentse a művészeti dolgozók létszámát? Milyen pénzösszegeket szán a majdan újranyíló Erkel színház üzemeltetésére a fenntartó, amikor jelenleg is igen komoly áldozatok árán működik az Operaház? Mit tehetünk azért, hogy a fenntartó megértse azt, hogy egy színházi problémahalmazt, mint költségvetés, állomány, csak a szakmával együtt lehet jól megoldani? Az eddigi operaházi átvilágítások eredményeit miért nem hozták még mindig nyilvánosságra?
Eltörpülnek ehhez képest a színházon belüli, megoldásra váró problémák. Mindazonáltal sokszorosan aláhúzva megjegyzem, hogy a történtek jegyében mindenre kiterjedő és azonnali takarékossági intézkedésekre van szükség anyaszínházunkban!
Az áldozatvállalásból kivétel nélkül mindenkinek ki kell vennie a részét, ha fenn akarunk maradni. Aki a mostani súlyos években a Magyar Állami Operaházban akar meggazdagodni, arra most már nyugodtan kimondhatjuk, hogy eltévesztette a házszámot. Ha a fenntartónak a magyar színházi életben az Operaház költségvetésének icipici töredékét kitévő összeg folyósítása is gondot okoz, akkor a Magyar Állami Operaházban meg kell nyomni a vészcsengőt. A vészforgatókönyv kidolgozásához, (nem a színház és a társulat szétveréséhez), nélkülözhetetlen az Operaház művészeti dolgozóinak tapasztalata, szükséges társulatunkból kinevezni egy koordinátor-főrendezőt és egy művészeti tanácsot, akik a produkciós költségeket töredékére tudja zsugorítani, és ennek alárendelni a műsortervet is, úgy, hogy az előadások száma, és ezáltal a saját magunk által termelt bevétel növekedjen.
Volt már anyagi nehézsége többször is az Operaháznak, de a közönség maximális mértékben tolerálta az egyszerű, tartóvasakról lógatott, festett díszleteket. Ugyanis nem a művészettel spóroltak, hanem a pénzzel. Az egyik kézenfekvő takarékossági intézkedés a díszlet-jelmez költségek megkurtítása mellett: az állandó TELJES létszámú társulat. Az Operaház nem is olyan rég komoly létszámú magánénekesi társulatot mondhatott magáénak. Most, amikor 36 főre csökkent a létszámunk, és több, mint 15 éve nem szerződtettek fiatal operaénekes kollégákat, megtörik a műfaj hagyományainak ápolása. Hölgyeim és Uraim, ugyanis nagyon keserű a kényszervállalkozó művészek sorsa. Operaénekesnek lenni hivatás, foglalkozás, és nem alkalomszerűen űzhető vállalkozás. A Magyar Állami Operaház nem lehet hakniszínház!
Felelősséggel állítom, hogy mindannyiunk megfeszített munkájával jelentősen csökkenteni tudnánk színházunk működési költségeit.
Ebben a szellemben kívánunk boldog, békés Karácsonyt minden operaházi dolgozónak, a kedves egybegyűlteknek, és szeretettel várjuk Önöket operaelőadásainkra.
a Magyar Operaénekesek Egyesülete elnöksége
Ókovács: az Erkel Színház felújítása külön kezelendő
Az Erkel Színház rekonstrukciójára megadott összeg teljesen külön kezelendő a Magyar Állami Operaház 2012-re előzetesen megkapott költségvetési tervétől – mondta el az MTI-nek Ókovács Szilveszter kormánybiztos válaszul a Magyar Operaénekesek Egyesületének csütörtöki demonstrációján elhangzottakra.
„Az utóbbi valóban messze elmarad a várakozásainktól, de folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy a tervezetben megjelölt összeg elérje a korábbi bázist. Az operaház alkalmazotti létszámának és a státuszainak kérdése nem választható el attól, hogy végül mekkora állami támogatásból gazdálkodhat az intézmény” – fogalmazott Ókovács Szilveszter.
Az operaház örömmel lát minden, hatékonyságot célzó, jobbító szándékú kezdeményezést, különösen, ha azok a társulattól erednek – fejtette ki a kormánybiztos azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Operaénekesek Egyesületének délelőtti demonstrációján felvetették, szükséges a társulatból kinevezni egy koordinátor-főrendezőt és egy művészeti tanácsot.
Ókovács Szilveszter úgy véli: nem világos, hogy egy koordinátor-főrendező kinevezése és egy új művészeti tanács létrehozása mennyiben szolgálná a költséghatékonyabb működést – ez inkább többletköltségeket és körülményesebb működést eredményezne. Az operaház ezért szeretné megismerni az elképzelést támogató konkrét konstrukciókat és számításokat.
A dalszínház vezetése ugyanakkor leszögezi – fűzte hozzá -, hogy a társulattal – köztük az operaénekesekkel – folytatandó párbeszéd nem jelentheti a felelősség, és azzal együtt a vezetési jog átengedését.
MTI
3 327 575 forintos prémiummal „lepték meg” névnapjára Ókovács Szilvesztert
Több mint hárommillió forint prémiumot ítélt meg Ókovács Szilveszternek a közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma.
„A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma (…) a Duna Televízió Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter 2011. évre vonatkozó időarányos prémiumát 3 327 575 Ft összegben határozza meg" – derül ki az alapítvány december 14-i nyilvános jegyzőkönyvéből. A kuratórium 5 igen, 2 nem, 1 tartózkodás mellett fogadta el a prémium megfizetését.
Az operaénekesként és műsorvezetőként is ismert Ókovács Szilveszter a televíziózással 2001-ben, a Satelit csatorna riportereként került állandó kapcsolatba. 2002. december 1-jétől 2010. novemberig a HírTV műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott. Tavaly november 18-án a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma a Duna Televízió vezérigazgatójává választotta, majd idén augusztusban kinevezték a Magyar Állami Operaház irányításával kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt követően egy hónappal megvált a Duna Televízió vezérigazgatói posztjától.
(Hír24)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/90046/#ixzz1hveC2xGu