Az itt közreadott pedagógiai program szerint történő nevelő-oktató munka elsajátitása pedagóiai tréning keretében történik. Gyakorlati alkalmazása, - mint iskolaterápia - Tanusitványhoz kötött, melyet a C.B.A. Magánintézetben lehet megszerezni.

Pedagógiai PROGRAM

Írta: Czeinerné dr. Bükki Mária

C.B. A. Magánintézet és Általános Iskola igazgató

A pedagógiai gyakorlatban az egyik legnagyobb problémát a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számának növekedése okozza. Az iskolában az tapasztalható, hogy a tanulók egy részének írási, olvasási, matematikai teljesítménye lényegesen elmarad életkorától. Továbbá a csoportban történő beilleszkedési zavarok okai között megtalálható, a tanulók teljesitményének tempóbeli különbözősége. Az átlagtól való eltérésénél megtaláljuk a gyors felfogású, a lassú feladatmegoldás mutató tanulókat. Mindkét esetben e probléma magatartásban mint tünetben jelentkezik. Orvosok, pszichológusok, pedagógusok kutatják a tünetek okait. Az elméletek figyelembevételével az iskolában folyó nevelő - oktató munkát újra kell értékelni. Magyarországon, Székesfehérváron a C. B. A. Magánintézetben alkalmazott serkentő program eredményesnek bizonyult. Tapasztalataikat a "Tanulási és magatartási zavarok újszerű kezelése, avagy hátsó padból az elsőbe" című könyvben írták le Az alábbiakban a tanulási zavarok C. B. A. program szerinti felfogása olvashatóA C. B. A. Magánintézet és Általános Iskola célja Az iskolában folyó munka olyan céllal jött létre, amely figyelembe veszi a tanulási, magatartási zavarok okait és ezek alapján tervezi meg a nevelési, oktatási feladatokat.

Ezek a következők:

1. Az ontogenetikai program része a mozgásterápia, mely a szem-kéz-láb koordinált mozgását segít megteremteni, és a laterális dominancia kialakulásához vezethet.

2. A mentálhigiénés (lelki egészséget megőrző) program, mely a figyelemkoncentrációt növeli, a szorongást oldja, segíti a gondolkodás fejlődését. A pozitív megerősítéssel, valamint a pozitív önértékeléssel pedig a személyiség önfejlesztéséhez járul hozzá.

3. A felzárkóztató program személyreszabottan igazodik a gyermekek elmaradásához, illetve tanulási tempójához.

4. Az oktatás megtervezésével igazodni kell az általános iskola követelményrendszeréhez. Kutatni és alkalmazni kell a tanulási képességek növelését szolgáló módszereket. A C. B A Magánintézet és a célok megvalósításáról a továbbiakban részletesen írok.

A C.B.A program a gondolkodás egy részének zavarával, a dyslexiával foglalkozik részletesebben, mert a tanulási és magatartási zavarok egyik leggyakrabban előforduló oka. Hipotézisem a dyslexiát a gondolkodás lényeges összetevőjének tartja, mely e tulajdonságánál fogva a személyiség lényegét érinti. Ezért a módszer a dyslexia kezelésén keresztül a teljes személyiségre kíván hatni. E gondolatmenetet a mellékelt táblázat szemlélteti. A gondolkodás egy részének zavara nem értelmi fogyatékosság! A tanulási zavar megelőzése, illetve leküzdése minden pedagógus autentikus, felelős közreműködését igényli.

Prevenció Ha már kialakult megelőzés reedukáció Tanulási zavarok dyslexia dyslogia dysgraphia discalculia szorongás a személyiség figyelem- zavara dekoncentráció kutatják okait megszüntetik elméletben gyakorlatban

orvosok orvosokpszichológusok pszichológusok pedagógusok pedagógusok

A tanulás fogalmának többféle értelmezését ismerjük. Tágabb értelemben a tanulás állatnál és embernél a környezet ingereire adott válasz, az alkalmazkodás differenciáltabb formája. Az ember esetében a tanulást többnyire a rendszerezett ismeretek megértésére, gondolatba vésésére, felidézésére és a gyakorlatban való alkalmazására értjük. Ez a tanulás szűkebb értelmezése. Ám, ha az iskolai tanulást nem előzi meg egy tágabb értelemben használt ismeretszerzési folyamat, akkor a szűkebb értelemben használt tanulásnak nem áll rendelkezésére elégséges tényanyag, ami az emberre jellemző fogalmi szintű gondolkodáshoz szükséges. A tanulás tágabb értelmezése továbbá arra is szolgál, hogy megértsük, megvizsgáljuk annak fiziológiai alapjait, ahol a tanulás zajlik, valamint a különböző feltétlen reflexekre épülő feltételes reflexek működését. Az emberi tanulás a legdifferenciáltabb alkalmazkodás, ami akkor valósulhat meg optimálisan, ha alacsonyabb szintű tanulási folyamatra épül. Ha tanulmányozzuk az állatok tanulásának fiziológiáját, abból az emberi tanulás fiziológiájára is következtethetünk. Az iskolai tanulási nehézség - tünet. A tanulási zavarok egyik oka lehet a gondolkodás egy részének zavara, mely a gondolkodás folyamatának megszakadása miatt jöhet létre. Ekkor az idegkapcsolatok kiépülése is zavart szenvedhet, vagyis a fiziológiai alap. Megfordítva is igaz az állítás. Ha a fiziológiai alap sérült, a gondolkodás folyamata megszakad, vagy hibásan szerveződik, és ennek következménye lehet a tanulás zavara. A gondolkodás egy részének zavara a dyslexia: az olvasás zavara. Ennek a fogalomnak szűkebb és tágabb értelmezésével is találkozhatunk. Szűkebb értelmezésben a dyslexiát csupán iskolás korban lehet diagnosztizálni. Tágabb értelemben összetett probléma, melynek tüneteit -a dyslexia veszélyeztetettséget- már kora gyermekkorban, 1-2 évesen is felismerhetjük. A dyslexia okainak számos megközelítéséből és értelmezéséből arra következtethetünk, hogy e gondolkodási zavar összetett probléma, mely súlyosabb esetben a személyiség egy részének zavarához vezethet. Ebben az esetben asszociált dyslexiáról beszélünk.

A gondolkodás fogalma a pedagógiában problémamegoldást jelent, ami által új ismeretekhez jutunk. E meghatározás az emberre jellemző. A gondolkodás alacsonyabb szintjeihez az állatok is eljutnak. Az ember bejárja az alacsonyabb szintű gondolkodás útjait, miközben eljut a fogalmi szintű gondolkodásig. Ahhoz, hogy az iskolai tevékenység eredményes legyen, meg kell valósítani az elvont gondolkodás képességét, és be kell járni a megismerés útját. Meg kell tapasztalni az érzékelést, az észlelést. A képzeletet, majd a konkrét fogalmak, az ítéletek és a következtetések megalkotásának módját is el kell sajátítani. E folyamat nem szakadhat meg, ha mégis megtörténik, akkor a gondolkodásban észlelhető hiányosságok jelennek meg. A gondolkodásnak és a gondolkodás fiziológiájának története van. A történet: a filogenetikai uta és az ontogenetikai utat jelenti. A filogenetikai utat az egyes ember az ő saját történetében - az ontogenetikaiban - egy magasabb minőségben megismétli. Végigjárja a legfejletlenebbtől a legfejlettebb idegrendszerrel rendelkező élőlényig tartó fejlődés útját. Most az egyes ember gondolkodásának fejlődését kövessük nyomon. Az ember életének kezdetén érzékszerveinek segítségével teremt kapcsolatot saját teste és környezte között. A gondolkodás fiziológiai alapjának fejlődésével együtt alakul, maga a gondolkodás is. fiziológiai alapja kialakulásának folyamata érzékszervek emlékképek idegrendszer érzékelés érzetek észlelés észleletek képzelet A gondolkodás műveletei fogalmak ítéletek következtetés kifejezhető jelekkel pl. mozgással hanggal pszichés feltételei írással pozitív beállítódás /érzelem/ rajzzal szándékos figyelem stb. A gondolkodás kialakulásának feltételei:

Ép érzékszervek, melyek az ingerek felvételére alkalmasak, látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelés, egyensúly érzékelés, az izmok összehúzódásának érzékelése. Az ingerületek továbbítására és raktározására szolgáló idegrendszer. Az érzékszervek és az idegrendszer képezi azt a fiziológiai alapot, amelynek működését az idegkapcsolatok kialakulása fejleszti és finomítja. A sok beérkező inger egyre magasabban szervezett idegrendszeri struktúrát hoz létre és ez a struktúra egyre finomabb, differenciáltabb megismerést tesz lehetővé. A szakirodalom a dinamika és struktúra törvényének nevezi az idegrendszer működését. Az egyes ingerekből emlékképek alakulnak ki, megfelelő számú ingerből az egységes egész, az észlelés keletkezik. Ez már gondolati kép, új minőség. Agyunk tehát felismer, rendszerez, raktároz. A kisgyermeknek sok közvetlen tapasztalásra van szüksége, melyek a tapintásból, a látásból, a hallásból alakulnak ki. Ha a közvetlen tapasztalás alacsony szintű, vagy elmarad, akkor a megismerés alapja nem lesz stabil. Az érzékszervi ingerek tehát az idegrendszer szerveződését segítik.

Nagyon fontos szólni, a mozgás érzékeléséről is. A mozgás közvetlen kapcsolatban van az idegrendszer dinamikáján keresztül, magával a struktúra felépítésével is. A mozgás iránya a fejtől indul és egyre finomabb, összerendezettebb formát ölt. A szem és a kéz együttműködésének koordináltsága, finomsága utal az idegrendszer fejlettségére is. Az izom működésének közvetlen kapcsolatát a tudattal a kineziológia is felhasználja akkor, amikor e kapcsolatot az izomteszt segítségével vizsgálja. Agyunk emlékképeket raktároz, melyeket fel tud idézni és hozzájuk újakat tud kapcsolni. Az emberi agyat másodpercenként hozzávetőlegesen 100 millió áramimpulzus éri a különböző érzékszervektől (Kormány Attila 1994). E mérhetelen számú információval nem tudnánk mit kezdeni, ha figyelmünk nem tudna válogatni. A figyelem szerepe nélkülözhetetlen a gondolkodási folyamatokban. A figyelmet motívumok irányítják, vagyis azt a tárgyat, jelenséget vagyunk képesek a környezetből kiemelni, amely aktuálisan fontos számunkra. A figyelem irányítása energiaigényes, viszont a pozitív élmények a szervezetben energiát szabadítanak fel. A negatív élmények ellenben a szervezet energiacsökkenésével járnak és a gondolkodási folyamatok, műveletek gátlását idézhetik elő.

A kineziológia egyik feladata a feszültségek oldása, ugyanis a gátoltság a gondolkodás bármely részét érintheti. Ez a gátoltság többek között tanulási zavarként is jelentkezhet. A gátoltság lehet általános, több gondolkodási műveletet érintő, de lehet személyhez, szituációhoz kötött is. Pl. ha felelési szituációban nem tud teljesíteni a tanuló, egyébként a feledatmegoldó képessége jó, akkor feltehető, hogy szituációhoz kötött gátoltságról van szó. Ebben az esetben nem a gondolkodás folyamatában van hiba, hanem azokban a körülményekben, amelyek negatív megerősítés révén gátoltságot okoznak. Ugyanígy személyhez is kötődhet a teljesítménycsökkenés. A fogalmak létrejötte már hosszú megismerési folyamatot tételez fel. A fogalomalkotáshoz különböző gondolkodási műveletek elvégzésére van szükség. A fogalmakat összekapcsolva ítéleteket kapunk, ennek nyelvi kifejezője az állítás. Az ítéletalkotáshoz még több gondolkodási műveletre van szükség. Az ítéleteket összekapcsolva következtetéseket kapunk, ami már igen bonyolult, összetett gondolkodási képességet tételez fel. Természetesen a fogalom, az ítélet vagy a következtetés lehet nagyon egyszerű, konkrét tartalmú és lehet elvont, alkotó fantáziát is magába foglaló gondolkodási tevékenység. (A gondolkodással külön tudományág foglalkozik.) A gondolkodás műveletei közül kiemelkedik az analízis és szintézis. A gondolkodás műveletei a következők: analízis: az egész részekre bontása, miközben új minőség jön létre, pl: mondatok szavakra, szavak szótagokra, szótagok hangokra bontása. szintézis: a részek egésszé egyesítése, ezáltal új minőséget kapunk. pl: szótő toldalékokkal való egyesítése. elvonás (absztrakció): mondatokból szavak elvétele úgy, hogy a mondat még érthető maradjon. Egészből részek kiemelése stb. Általánosítás: közös lényeges tulajdonságok alapján konkrét, majd elvont fogalmak alkotása. Konkretizálás: konkrét tárgyak csoportosítása tulajdonságaik alapján. A tevékenységet megnevezés kíséri. Összehasonlítás: miben azonos, miben különbözik kép, szó, magánhangzó, mássalhangzó stb. Összefüggés keresés: szavak, történetek, képek, tárgyak, természeti jelenségek közötti összefüggések megfogalmazása. Kiegészítés: hiányzó betűk, szavak, mondatok keresése beszélt és írott szövegben. Rendezés: gondolatban, konkrét feladatok alapján. Összegzés Ahhoz, hogy az ember eljusson a problémamegoldó gondolkodásig, az új ismeretek felfedezéséig, jól szervezett idegrendszerre van szükség. Ha a központi idegrendszer szerveződése megszakad, akkor ez a gondolkodás egy részének zavarában jelentkezik. Mivel a gondolatok leggyakrabban beszédben fejeződnek ki, ezért a fogalmakban, ítéletekben, következtetésekben megjelenő hiányosságokból következtethetünk a gondolkodás egy részének hiányosságaira. Agyunk rugalmasan fejleszthető, de ehhez meg kell találni azokat a módszereket, melyeknek segítségével az izgalmas rejtélyekkel teli emberi agy eredményesebb működtetése megvalósítható. Az agy csak akkor és olyan mértékben működik, ahogy és amilyen mértékben működtetjük. E feladat ellátásához kapcsolódnak a pedagógiában alkalmazott módszerek. A gondolkodás egy részének zavara A gondolkodás egy részének zavara legkorábban a mozgásban jelenik meg. A mozgás a feltétlen reflexekre épülő feltételes reflexeket teszi láthatóvá. Ha a szem-kéz-láb mozgásában koordinációs hiba van, abból következtetni lehet a központi idegrendszer működésének hiányosságaira. Nem szabad összetéveszteni a túlmozgásosságot a szem-kéz-láb koordinálatlan mozgásával. Ha a központi idegrendszer fejlesztése a cél, akkor ebben a megfelelő mozgásterápia segíthet. Jogos az a feltételezés, hogy rendszeres testedzéssel - a gondolkodásban - bármely életszakaszban pozitív változás érhető el, és ennek a változásnak a rugalmassága folyamatosan megerősíthető. A gondolkodás egy részének zavara megjelenhet a beszédben, amikor is a hangjel nem tud leválni a tárgyról. Ez a tünet összekapcsolódhat a hosszú távú emlékezet zavarával. A beszéd a gyermeknél késleltetve jelenhet meg, pontatlanul alkotja fogalmait pl. a fogalmak terjedelme túl széles lesz, vagy a szó kimondása nyomán nem jelenik meg a gyermek emlékezetében a szóhoz tartozó kép. Ezért csak üres tartalom nélküli hangokat hall, ami igen fárasztó. Ilyen esetben előfordul, hogy nem érti a mesét, ezért nem is szereti azt. A gondolkodás egy részének zavara megjelenhet a beszédben úgy is, mint a gondolkodási műveletek valamelyikének hiányossága pl. a lényeges kiemelése. A gondolkodás egy részének zavara az írás és olvasás megtanulásának idején azért válik nyilvánvalóvá, mert az analízis és szintézis, mint az egyik leglényegesebb gondolkodási művelet, fejletlen. Az iskolaérettség egyik mutatója, hogy a kisgyermek képes legyen szavakat hangokra bontani, majd a hangokat értelmes szavakká egyesíteni. Észrevehető, hogy ebben az esetben több gondolkodási művelet zajlik. A hangingert egységes egésszé, új minőséget jelentő észleletté egyesíti az agy. Mint fogalomnak tartalma is van, pl. a környezetben levő tárgyak egy csoportját jelenti stb. Az emberre jellemző legelvontabb gondolkodási műveletekhez a matematika oktatásán keresztül lehet eljutni. Sok gyermeknek nincs kialakult számfogalma. Feladatot megoldani csak konkrétan tárgyakhoz kötve tud, az ujján számol. A matematikai gondolkodás a legelvontabb absztrakciós képességet tételezi fel. Az elvontság azt jelenti, hogy kimondva az “egy” fogalmát abban a világon minden beletartozik amiből egy van, de egyetlen konkrét tárgyat sem jelent. A legelvontabb gondolkodási képesség fokozatosan fejlődik és ennek legjobb edző terepe a matematika tantárgy, ami ezért igen fontos gyakorlási lehetőséget jelent!

II. A DYSLEXIA A PEDAGÓGIAI GYAKORLAT OLDALÁRÓL

A hipotézis szerint a dyslexia a gondolkodás egy részének zavara. Érintheti az érzékelést, az észlelést, a képzeletet, a fogalmi szintű gondolkodást. Természetesen itt a megfogalmazás és értelmezés a pedagógiai gyakorlat oldaláról történik. A gyakorlat szempontjából az hasznosabb, ami a tennivalókra utal. Az ismert okok közül a komplex megközelítési mód a célravezetőbb. A pedagógiai gyakorlatban, ha egy jelenség komplex módon értelmezett, akkor a módszer kiválasztásánál is ezt kell figyelembe venni. A pedagógiai gyakorlatban az asszociált (más tünetekkel párosult) dyslexia okoz több problémát. Ha a gondolkodás a személyiség lényege, és ha a beszéd a személyiség lényegéhez tartozik, akkor a pedagógiai gyakorlat megtervezésénél a teljes személyiség figyelembevételével kell dolgozni. Ezért a Speciális Magániskolában a teljes személyiségre gyakorolt hatás alapvetően fontos elv. A beszéd a gondolkodás egyik kifejezője, de a gondolat írásban is kifejezhető. Ha beszéd közben pontatlan a fogalomalkotás, az nem vehető oly hamar észre, mert az a metakommunikációval kiegészíthető. Az írott anyagban láthatóvá válik a gondolkodás hiányossága. Mivel az olvasás pontossága is mérhető, itt is felismerhetővé tehető a hiányosság. Az írásban és olvasásban megjelenő hibák mérése azonban csupán láthatóvá, mérhetővé teszi a gondolkodásban megjelenő hiányosságokat, orvoslást a problémára még nem nyújt. Természetesen annak is nagy jelentősége van, ha korábban meg tudjuk állapítani azokat a tüneteket, amelyekből a gondolkodás zavaraira már korai gyermekkorban következtetni lehet, mert akkor a dyslexia prevenciót már korábbi életszakaszban elkezdhetjük. Már óvodás korban végezhetünk olyan játékosan megtervezett feladatokat, amelyek a gondolkodás empirikus szakaszát eredményesebben fejleszthetik. Evidenciaként foghatjuk fel, hogy a mozgás, illetve annak koordinált volta kisgyermekkorban összefügg az intelligenciával. Ezért nagyon fontos, hogy olyan megtervezett, koordinált mozgást végezzenek a gyermekek -lehetőleg minél korábbi életszakaszban-, amire nemcsak iskoláskorban, hanem már a legkorábbi életszakaszban is módjuk lehet.

A koordinált mozgás minden gyermek számára nagyon fontos és hasznos, és nem veszélyeztetünk vele semmit. Azt viszont meggyőződéssel állíthatjuk, hogy azok a gyerekek, akiket sok összehangolt tevékenységre ösztönöztek a körülöttük lévő eszközök, jobb gondolkodási képességre tehettek szert. A mozgásos játékok közül tehát azokat kell kitüntetett szerepben részesíteni, amelyeknek fő funkciója a kúszó, mászó, járó, ritmikus, szem kéz - koordinált mozgás. A mozgás mutathatja a gyermek érettségének szintjét, azt a biológiai alapot, mely feltétele az írási, olvasási képesség kialakulásának. A dyslexia gondolkodási zavarként való felfogása azért hasznos, mert az írási, olvasási feladatokat megelőzve, már a korai gyermekkortól lehet olyan terápiát alkalmazni, ami segíthet. Ha a dyslexiát az írás, olvasás időszakában állapítjuk meg, akkor már csak reedukációt valósíthatunk meg.

AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE

A C. B. A. Magánintézet 1990-ben kezdte meg működését, mindössze hat tanulóval. Már az indulás évében kétszeresére nőtt a tanulók száma. Egy pedagógiai asszisztens, és szükség szerinti számban óraadó tanárok látták el a szakórai munkát. A következő évben már 28 tanulót oktattunk. 1992-ben két évi működés után döntenünk kellett, hogy tovább folyik-e az iskolai munka, mert a bérleti lehetőség megszűnt, így az iskola léte veszélybe került. Kiderült, hogy bérleti jogviszony bizonytalanságára nem lehet iskolát szervezni. Az a döntés született, hogy saját épület vásárlásával biztosítjuk az iskola végleges helyét. Jelenleg 68 tanulónk van, elsősöktől a nyolcadik osztályosokig, hat tanulócsoportba osztva. Az első- és második, harmadik- és negyedik osztályban két-két csoport összevontan tanul. A felső tagozat osztott rendszerben működik. A szaktanárokkal egyidőben minden csoportban pedagógiai asszisztensek segítik az osztálytanítók munkáját. Az iskola profilja ugyanis szükségessé teszi, hogy benne megfelelő képzettséggel rendelkező asszisztensek is dolgozzanak, akik az általános iskolai képzésen túl szakszerű segítséget tudnak adni a gyerekeknek. Ezért alakult az iskolában - a terveknek megfelelően - speciális ismereteket is nyújtó pedagógiai asszisztensképzés. Fontos tevékenységük és szakértelmük nélkül az iskola nem tudná megvalósítani speciális programjait, így ők nélkülözhetetlen segítőtársak. Képzésüket a következő oktatási években is folytatni kell, -az 1994/95. évben már 23 hallgató tanul a pedagógiai asszisztensképzőben. Az iskola dolgozói: igazgató (szakmai munkát is végző). igazgatóhelyettesek (szakórákat is tartók), szaktanárok tanítók pedagógiai asszisztensek pszichológus logopédus orvos oktatástechnikus A szakórákon a tanulók eldönthetik, hogy szóban, vagy írásban kívánnak-e felelni. A tanárok tantárgyanként minimum-programokat készítenek. A kettes szint eléréséhez azt, minden tanulónak tudnia kell. Az ötös érdemjegyhez nagyobb teljesítményre, önálló kutatómunkára van szükség. A tananyagban a haladás ütemét a gyerekek teljesítőképessége határozza meg. A tanulók naponta gyakorolják a helyesírást. A szaktanárok megjelölik azokat a szavakat, melyeket a gyerekek helytelenül írnak. Ezeket összegyűjtik egy borítékban, s csak akkor kerülhetnek ki onnan, ha már nem tévesztik el azokat. A tévesztett betűket főleg az alsó tagozatosok gyűjtik dobozba. A helyesírási gyakorlatok alkalmával olyan szavakat írnak, amikben ezek a betűk előfordulnak. A naponkénti helyesírási gyakorlatot összekötik szaktárgyi szókincsfejlesztéssel, gondolat és szómagyarázattal, olyan feladatokkal, ahol a gondolkodás műveleteit gyakorolhatják. A feladatok tartalmát minden esetben a szakórán tanultak határozzák meg. A pozitív megerősítés. Sokat dicsérünk az iskolában. A gyerekek minden nap plusz öt ponttal indítják munkájukat, ami egy előlegezett bizalom, hogy úgy fognak dolgozni, hogy az öt pontot megőrizzék. Az a tapasztalat, hogy a gyerekek mindent megtesznek annak érdekében, hogy eleget tegyenek az előlegezett bizalomnak. További önként vállalt feladatért még öt pont szerezhető. Ezt naponta a tanítás végén beírjuk a pontozófüzetbe, megfelelő önértékeléssel egybe-kapcsolva. A tíz pontokért kis kártya jár, ha összegyűlik tíz kártya, azért csillagot kapnak a gyerekek, és dicséretet az ellenőrzőbe. A magatartás és szorgalom értékelése havonta történik, a megszerzett pontok figyelembevételével. A következetes értékelés jó hatással van a gyerekek viselkedésére. Rövid távú, és konkrét, megfogható jellege miatt jól alkalmazkodik életkori sajátosságaikhoz. A pozitív megerősítés módszerei között szerepel annak a megkeresése, hogy ki miben tehetséges. Kik azok, akik a legjobbak a szaktárgyakból? Kik a legjobb tanulmányi eredményt elért tanulók? Kik azok, akik a legszorgalmasabbak? Kik a legjobb magatartásúak? Havonta egyszer, pénteken a művészeti délutánokon kiderül, hogy ki a legtehetségesebb rajzoló, agyagozó. Ki a legjobb versmondó, versíró, mesemondó, meseíró, bábkészítő, bábozó. A fizikai munkák legkitartóbb és legprecízebb végzője. Ki a legjobb úszó, lovagló. Minden gyermekben megtaláljuk azokat a részképességeket, melyekben a legjobbak önmagukhoz és az iskola tanulóihoz viszonyítva. A feladatokat az év elején ismerik meg a gyerekek, és készülhetnek rá. Néhány jól sikerült munkát az alábbiakban mutatunk be. A mozgásterápia A Delacato terápia jelenti munkánkban a kiindulópontot. Ebben a munkában az eredményesség kitapintható a gyerek, a szülő és a pedagógus számára. A javulás hamar jelentkezik, ennek eléréséhez a gyerekekben jó együttműködőkre találunk. Érzik, hogy erőfeszítéseik nem hiábavalók, és ettől lendületet kapnak a további, nagyon nehéz munkához. A korábbi próbálkozások -elmondásuk szerint- nem hoztak számukra ehhez fogható sikerélményt.

A mérések eredményei, amikor először megpróbálkoztunk a Delacato terápiával, számunkra is hihetetlennek tűntek. Az egyes számú füzettel jelölt, önálló részként is alkalmazható terápia részletes leírását adja a gyakorlat pontos elvégzésének. Megmértük a tanulókat a gyakorlatok kezdése előtt, közben és után. Újra és újra megismételve és másokkal is megméretve a gyerekeket, azt találtuk, hogy egyetlen más módszer sem hozott olyan eredményt, mint e mozgásos gyakorlatsor. Minden más feladat állandó volt a gyerekek munkájában, csupán a Delacato módszert tettük hozzá a feladatvégzéshez. E módszer nélkül nem vettünk észre ugrásszerű javulást. A terápia eredményességét más iskolába járó csoporton végzett mérés is igazolta. Bármely életkorban segít. Volt hetedik osztályos tanítványunk, akivel olvasási nehézségeinek javításáért sok mindent megtettünk, de nem volt sikeres. A terápia után szövegértése és olvasási tempója oly nagy mértékben megnőtt, hogy középiskolai tanulmányai sem jelentettek gondot. Előtte viszont csak szülői segítséggel tudott tanulni, mert minden anyagrészt csak mások által elolvasott módon tudott megjegyezni. Ez csupán egy eset, de a több száz gyermek, aki négy év alatt Delacato terápián vett részt, hasonló eredményességet tudott felmutatni. A Delacato módszer egyébként a középiskolások tanulási képességét is növeli, helyesírásukat javítja. Csupán néhány tanulónál nem tudtunk eredményt elérni, de annak oka az volt, hogy kezdettől fogva nem lehetett a gyerekeket megfelelően motiválni, és így csak a külső kényszer hatására végezték a gyakorlatokat. A legutóbbi terápián részt vett és vizsgált gyerekek száma: 50 fő. Amit leginkább érezni lehet, az a betűtévesztések csökkenésében jelentkezik. A magánhangzók esetében 60,1%-os a javulás, a mássalhangzóknál pedig 72,4%-os. Az eredmények tartósságát ismételt méréseink bizonyítják. A betűk szintjén elérjük azt, hogy a terápia előtt tévesztett magán és mássalhangzók olvasása hibátlan lesz. Ahogy hosszabbá válik az olvasott szöveg, a javulás mérséklődik, de az eredmény így is figyelemreméltó. Szem-kéz-láb koordinált mozgás változást eddig nem mértünk. Terveink szerint a további munkában végzünk olyan vizsgálatokat, amelyek alkalmasak az eredmények összehasonlítására. Az viszont egyértelműen állítható, hogy az iskolában nincs olyan dyslexiás tanuló, aki jobb kezes, jobb lábas és jobb szemes lenne. A piros szemüveggel való írást a koordinált mozgás kialakítására is használjuk. A javulás sorrendje: olvasás, írás, helyesírás. A szem és kéz koordinált mozgásának gyakorlását naponta végezzük. Ez úgy történik, hogy szemben állunk a gyerekekkel, kezünkkel makromozdulatokat végzünk, amely a válltól indul, a könyök, majd a csukló mozgatásán keresztül végül az ujjak mozgásáig jut el. A gyakorlatokat nem diktáljuk, csupán mutatjuk. Így a gyerekeknek követniük kell a mozdulatokat, melyeket nagyon változatosan kell naponta két percen keresztül végeztetni. Ezzel segítjük a koordinált finommozgásig eljutni a gyerekeket. Ez a gyakorlatsor fontos feladatot tölt be a koncentrált figyelem növelésében is. Szem - kéz koordináció növelésére használjuk még a nyújtott kézzel levegőbe történő -különböző irányokba való- rajzolás szemmel követését is. Oldaliság dominanciát erősít az, ha a kezességhez igazodva a jobbkezesek bal kezükkel bal szemüket befogják és jobb kezük levegőben írott nyomvonalait követik. A gyakorlatot 30 másodpercig végeztetjük. Ezután azonos módon fekvőnyolcasok rajzolása következik. Tanulóink testi egészségének állapotára igen nagy gondot fordítunk. Ezért minden héten a tanulási teljesítményt is befolyásoló úszás, lovaglás, korcsolyázás, gyalogtúra szerepel programunkban. Az úszás egészségre gyakorolt hatása közismert, de a koordinált, összerendezett mozgás elsajátításának is az egyik legjobb gyakorlata. A lovaglás nem valami divatnak való hódolás, hanem a ritmus elsajátításának egyik rendkívüli lehetősége, ugyanis a ló mozgását átveszik a gyerekek. A ritmusérzék, mint tudjuk, alapképességként van jelen az írás és olvasás elsajátításában. Végezetül a korcsolyázás is fejleszti a koordinált testmozgást, az egyensúlyérzéket és a ritmusérzéket.

A felzárkóztatás

1. A felzárkóztatás egyik formája annak megállapításával indul, hogy a gyerekeknek hol van elmaradásuk, hol és miért szakadt meg az ismeretszerzésük. Ennek megállapítása több szakember együttes feladata. Ezután a szaktanárok kijelölik azokat az algoritmizált tananyag részeket, amelyek által a gyerekek haladása biztosított. Az asszisztensek egyenként leülnek a gyerekekkel és tanulnak velük, miközben a tanárok a csoportokkal gyakorolnak.

2. A felzárkóztatás másik módjára akkor van szükség, amikor a lassú haladás miatt a tanulóknak hosszabb időre van szükségük a tananyag megértéséhez, elsajátításához. Ekkor a szaktanárok irányításával az asszisztensek feladata az egyéni foglalkozás a tanulókkal. Így személyre szólóan történik a tananyag megértése és megtanulása, valamint annak számonkérése is.

Az a tapasztalat, ha egy gyerek a lemaradását be tudja pótolni, akkor legtöbb esetben folytathatja a tanulást a kiscsoporttal együtt. Tekintettel arra, hogy az oktatás kiscsoportokban történik, a gyerekek haladási üteméről folyamatos a visszajelzés. Nagy lemaradás ezért sem lehet hosszú távon. A tanulmányi eredmények javítását ezzel a programmal tudjuk leginkább biztosítani. A felzárkóztatás nagyon fontos része oktatási programunknak. Ebben nincs ismétlődés, csak az elv az állandó, a feladat mindig a konkrét tananyaghoz és tanulóhoz kötődik. Minden alkalommal a szaktanár és asszisztens közös megegyezésére épül. Ezért a rugalmas programokhoz tartozik, és az egyéni bánásmód elvét valósítja meg. Lazítással, koncentrációval egybekapcsolva javul a tanulmányi eredmény Az iskolába tanulóink nagyfokú szorongással és az előéletükből szerzett iskolai kudarcokkal kerülnek. Megtanult ismereteiket sem tudják feleletszituációban elmondani. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Hogyan lehet segíteni? Tanulóink egy része gyógyszert is szedett, mert csak különböző nyugtatókkal tudta félelmét, szorongását leküzdeni. Ez a megoldás természetesen hosszú távon tarthatatlan. Elégséges bizonyíték van arra, hogy természetes módon, lazító gyakorlatokkal a stressz káros hatása megakadályozható. Használjuk tehát ezeket a - pedagógiai munkában egyébként már nagyon régen ismert - módszereket, bár nem neveztük őket lazítva koncentráló tréningeknek, ugyanis korábban csak véletlenszerűen, néhány alkalommal végeztünk ilyen gyakorlatokat Az egyik feladatról a másikra történő átmenet idején a gyerekeket bizonyos ideig megnyugtató gyakorlatok végzésére kérjük, mert a lazítást és a koncentrálást a gyerekek nagyon szívesen végzik, szorongásaik, félelmeik azok segítségével könnyen oldódnak.

Az alábbi gyakorlatokat alkalmazzuk:

1. A gyermekek

· bőrérzékelést

· látásérzékelést

· hallásérzékelést

· szagérzékelést

· ízérzékelést képzelnek el. Koncentrációs képességük ezáltal erősen fejlődik, és ehhez konkrét tapasztalatokra építünk. Fontos az aktuális, velük történő események figyelembe vétele, hogy mindig elegendő számú és minőségű közvetlen inger érje a gyerekeket, melyekre az emlékképek épülnek. 2. Fejlődik észlelőképességük, melyet tapasztalati ingerekből indítunk, de az elérendő cél az, hogy a gyerekek gondolkodásához szükséges empirikus utat kiszélesítsük.

3. Divergens fantáziafejlesztő képzeletgyakorlatokat végzünk. A többoldalú feladatsorral célunk az, hogy a gyerekek gondolataikat

· célképzetként kivetítsék

· önmagukat különböző versenyhelyzetekben elképzeljék.

Az iskola napi programja

7.00-7.45 Egyéni programok. A tanulókkal pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, szakemberek által előírtak szerint. Pl. Delacato - egyénre szabottan, vagy felzárkóztatás valamilyen tárgyból, esetleg minimumprogram tanulás és beszámoló. Egyéni mozgásterápia, írást és olvasást javító egyéni módszerek.

7.45-8.00. Figyelemkoncentrációs gyakorlatok

8.00-12.15 Szakórák A harmadik szünetben két perc szem-kéz koordinációs gyakorlat az iskola minden tanulójának.

12.15-12.40 Ebéd

12.40-13.00 Relaxáció

13.00-13.30 Helyesírás; a gyakorlat a tanulók által elkövetett hibákra épül, valamint a nyelvtani ismeretek helyesírásra való alkalmazását segíti elmélyíteni.

13.30-14.50 Szakórák folytatása és egyéni tanulás. A szakórákra jellemzően iskolánk sajátossága, hogy nagy mértékben épít a tanulók önálló munkájára. Minimumprogramunk célja, hogy tantárgyanként a leglényegesebb összefüggéseket tanulják meg nagyon pontosan a gyerekek. A minimumprogramot a szaktanárok készítik el. Tanulóink az első osztálytól a nyolcadik osztályig az év végén vizsgát tesznek minden tantárgyból. A nyolcadik osztályosok félévkor is vizsgáznak. Ez biztosítja a középiskolai felvételre való rendszerező felkészülést, hogy tanulóink tudása megfeleljen a középiskola követelményeinek. Matematikából külön gimnáziumi szaktanár ellenőrzi tanulóink tudását. Tanulóink iskolánkban jól teljesítenek, de többen kiscsoportban, és nagyobb segítséggel tudnák igazán megállni helyüket a középiskolában is. Pedagógiai asszisztenseink a szakórákon azonnal segítséget nyújtanak a lemaradóknak az óra gyakorló, vagy önálló tananyag-feldolgozó részében, úgy, hogy külön ülnek le 1-1 tanulóval. A felzárkóztatás tehát nemcsak külön foglalkozáson, hanem már szakórákon is folyamatosan történik. A pedagógiai asszisztenseink munkája nélkülözhetetlen.

14.50-15.00 Önértékelő koncentráció.

15.00 után kezdődik az iskolában azokkal a gyerekekkel való foglalkozás, akik más iskolába járnak. Vizsgálatok, terápiák, tanácsadás. Mindenki számára észrevehető dyslexia tünetek A dyslexiás óvodás korúak keveset beszélnek, s a mesét sem szeretik az ilyen kisgyerekek. Iskolás korra is megmaradhat a pöszeség, szűkszavúság, szókincsszegénység, az írási és olvasási feladatoktól való elfordulás. A sok gyakorlás ellenére is előfordulnak betűkihagyások, tükörírás, fordítva olvasás, iránytévesztés. Az olvasás üteme lassú, a szöveg megértése bizonytalan. A mozgás koordinációjában is hiányosságokat látunk. A szem és a kéz nem dolgozik együtt, a járás nem ritmikus. Viselkedésükben feltűnő a figyelem tartósságának, mélységének, szándékosságának hiánya. Túlzott mozgékonyságot észlelünk. A teljesítmények ingadozása is megfigyelhető. Szélsőséges és hirtelen, néha indokolatlannak tűnő hangulatváltozásokat tapasztalunk. Jellemző rájuk önmaguk és környezetük rendetlensége, tanszereiket gyakran elhagyják. A tünetek megjelenhetnek halmozottan, nagyon súlyos formában és enyhébb módon is. Fontos, hogy minden esetben szakemberhez forduljanak tanácsért. Néhány jó tanács szülőknekA legtöbbet a családok tehetik azért, hogy a gyerekek egészségesen fejlődjenek, hogy tanulási, magatartási problémáik ne akadályozzák meg őket abban, hogy megfelelően illeszkedjenek a kortárscsoportba. Sajnos, a fiatal szülőket nem készítjük fel eléggé arra, hogy bizonyos feltételek megteremtése csupán rajtuk múlik. 1. Nagyon fontos tudni, hogy az újszülöttnek születése pillanatától közvetlen testi kontaktusban kell lennie anyjával. A testi gondozás, szoptatás, megnyugtató ölbevétel, ringatás a csecsemőnek pótolhatatlan. Nem jó a külön szoba, az anyjától való elszigetelés, mert a csecsemő az anya közelében a legnyugodtabb, és testi kontaktusban optimális a fejlődése. Ezért is fontos a jó hangulatú naponkénti fürdetés, mely nem baj, ha hosszúra nyúlik. 2. Beszélgessünk gyermekünkkel már magzati állapotában is. A születés pillanatától pedig sokat, minden tevékenységünket kísérje szeretetteljes beszéd. A szó szükséglete olyan fontos a lelki egészség megőrzéséhez, mint testnek az étel. 3. Soha ne maradjon el esténként a mese, képek nézegetése, és a kisgyermeknek először beszéljünk, majd beszélgessünk és végül beszéltessük. Az emberközelséget semmiféle csodajáték nem pótolja. 4. Nagyon fontos; hogy a kisgyermek sokat KÚSSZON, MÁSSZON. Ne legyenek büszkék arra, hogy gyermekük már kilenc hónapos korában jár. Ez nem jó minden esetben. A kényelmes ruha, a nagy tér nélkülözhetetlen a kúszáshoz, mászáshoz. A kúszásnak, mászásnak ugyanis fontos szerepe van a gondolkodás fejlődésében, a beszéd, majd az írás, olvasás képességének kialakulásában. /Javasolt irodalom: Ugo Pirro A fiam nem tud olvasni c. könyv./ 5. Ismerjék meg a gyermekek a világot a lehető legtöbb oldaláról, szerezzenek sokoldalú, közvetlen tapasztalatot! Fogják meg a tárgyakat, figyeljék meg változásait! Ismerik a szülők a " mi ez?" korszakot és a "miért?" kérdéseket is. Válaszoljanak rájuk! Adjanak lehetőséget arra, hogy a gyerekek a természet tárgyait, jelenségeit megismerjék, s tudják azt is, hogy mi készíthető belőlük. Homokból, agyagból, kövekből, növényekből, fából, virágból stb. készítsenek a gyerekek saját játékot, tárgyakat, ezeket fogják leginkább kedvelni. A televízió túlzott nézése nem ajánlott, mert a közvetlen tapasztalatszerzést akadályozza meg. Ez pedig a tanulási képességet gyengítheti. 6. Adjanak a gyerek kezébe mielőbb ceruzát, hadd firkáljon kedvére! Ha jelentkeznek POS és/vagy dyslexiás tünetek, mielőbb forduljanak szakemberhez tanácsért. Az elméleti kutatások azt sugallják, hogy a komplex megközelítést kell figyelembe venni a módszerek megválasztásánál. A pedagógiai gyakorlat eredményorientált szemléletét figyelve kell kutatási programokat szervezni, és a leghatékonyabb módszereket közkinccsé tenni. Ha tudjuk, hogy a tanulási zavar és benne a dyslexia kezelhető, más esetben gyógyítható, ha megtesszük azokat a lépéseket, melyekkel segíteni lehet, akkor tapasztalni fogjuk, hogy növekedni fog tanulmányi teljesítményük, hogy nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak lesznek gyermekeink.

Bioenergia, vagy pszichoenergia?

A tanuláshoz energia kell Dr. Egely György vitalitásmérőjével szerzett többéves tapasztalataim összefoglalója 1990-ben tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek részére magániskolát hoztam létre. Olyan gyerekek tanulnak itt, akik valamilyen ok miatt nem tudnak képességeiknek megfelelően teljesíteni hagyományos, nagylétszámú iskolában. Az itt alkalmazott komplex iskolaterápia: -relaxációt, -mozgásterápiát, -figyelemkoncentrációs tréninget, -pozitív megerősítést, -felzárkóztatást, és az egyéni teljesítőképességet figyelembevevő bánásmódot tartalmaz. A tanulási és magatartási zavarok hátterében húzódó okokat nehezen találjuk meg. Nevelési és oktatási módszereink eredményessége attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek az okokat kutatni és lehetőségeinkhez képest megszüntetésükre törekedni, ezért pedagógiai tevékenységünket ennek figyelembevételével időről-időre újra kell gondolni. A feltárás egyik nagyjelentőségű új eszköze Dr. Egely György vitalitásmérője, amely a tanuláshoz szükséges pszichikus energiát, másszóval a 2 bioenergiát2 méri. Ez a világon egyedülálló találmány csúcstechnikát valósít meg, nemzetközileg elismert műszer. Hogyan és mit mér a vitalitásmérő? A képen látható, rendkívül érzékeny műszer kis kereke forogni kezd akkor, ha tenyerünket érintés nélkül annak közelébe helyezzük. A forgást tenyerünkből kisugárzott energiaáramlás idézi elő, és annak sebességét a beépített számítógép méri. A jobb kezünkön a bal agyfélteke működésének pszichoenergiáját, bal kezünk pedig a jobb agyfélteke pszichoenergiáját láthatjuk. A vitalitásmérő a kerék forgássebességének arányában piros, sárga, majd zöld színű lámpácskákat villant fel, ami az energia növekedésének arányában változik, és a beállításától függően hangjeleket is adhat. Ha az érték a piros mezőben van, amin ez hat fokozatban látható, akkor ez az átlagnál alacsonyabb értéket jelent. Minél inkább haladunk a sárga mező, -a hatos fokozat- felé annál közelebb kerülünk az átlagosnak ítélt energiaszinthez. A különleges képességeket, -a rendkívül magas teljesitőképességhez szükséges energiát- a zöld mező egyre magasabb fokozata mutatja. A vitalitásmérőt számítógéppel összekapcsolva, egy a -mellékleteken látható- grafikus ábrát kapunk. A mért érték jele: VQ /vitalitáshányados/

Milyen információkat közöl a VQ a pedagógusoknak? Lássunk példát egy kiegyensúlyozott, a tanuláshoz szükséges energiával rendelkező tanulóról. / x. sz. ábra / A mért energia mindkét kézen az átlagos övezetben van. E tanuló képes életkorának megfelelő követelményeknek eleget tenni, nem fáradékony, tud figyelni. Ha a jobb kéz energiája átlagos, vagy annál magasabb, akkor a gyerekek nem küzdenek írási, olvasási nehézségekkel és iskolábalépéskor ez igen előnyös, hiszen az anlítikus, szintetikus gondolkodáshoz szükséges kellő energia erősségét mutatja. Ezért az első évek már sikerélményhez juttatják a gyerekeket. Dyslexiás gyerekeknél a balkéz az erősebb, még abban az esetben is, ha jobb kézzel írnak. Az x.sz. ábráról azt olvashatjuk le, hogy a két kéz energiájának nagysága lényegesen eltér egymástól. Minél nagyobb a különbség, annál inkább jelentkeznek a tanuló viselkedésében észrevehető kiegyesúlyozatlanságra utaló tünetek. Súlyosabb személyiségzavar lehet, ha az energiaszint nagymértékű ingadozást mutat, vagy hosszabb időre meg is szakad. Figyelemzavarral küzdő gyerekeknél nagyfokú és gyorsan növekvő, majd hirtelen zuhanó energiaingadozát figyelhetünk meg. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a műszer kerekének forgásiránya is jelentést takar. Serdülőkorig általában a kar irányába forog a kerék, mutatva a test körüli energiaáramlást. Felnőtteknél általában az ujjak irányába forgás a jellemző. Serdülőkorban történik a váltás, ekkor a pszichikus energia nagyságát nehezen lehet mérni a kerék ingadozása miatt. Ha aktuálisan pszichikus probléma van a serdülőkor után, akkor megmarad a forgás irányának ingadozása. Jogunk van feltételezni, hogy a serdülőkort, és esetleg annak pszichikus rögzülését, kiegyensúlyozatlanságát minden életszakaszban nyomon lehet követni a méréssel. Ha egy tanuló elvont gondolkodása fejletlen, akkor a forgás iránya nem vált, hanem a kisgyerekkori irányban marad. Van felnőttes gondolkodású óvodás, aki beilleszkedési zavarokkal küzd. Az ő pszichikus energiájának áramlása a felnőttekre jellemzően az ujjak irányába mutat. E nagyon figyelemreméltó jelenség segítségt nyújthat, közelebb vihet a gondolkodás érettségének, valamint fejlődési ütemének megismeréséhez.

A nevelés-oktatás számára levonható következtetések Azt gondolom, hogy a gyerekekkel való bánásmód eredményességét a VQ érték ismerete befolyásolhatja, hiszen ha egy kisgyerek pszichikus energiája nagyon alacsony, ez megjelenik a tanulmányi eredmény gyengeségében is. Ebben az esetben elsősorban azok a pedagógiai módszerek lesznek eredményesek, amelyek megmutatkoznak a bioenergia növekedésében is. Nem biztos, hogy a feladatok vég nélküli gyakoroltatásától várhatnánk eredményt, hiszen az újabb energiafelhasználással jár. Lehet, hogy ilyenkor az étkezési szokásokkal, az alvással, a pihenés ritmusának a megváltoztatásával érhető el nagyobb eredmény. A vitalitásmérő azt is megmutatja, hogy egy adott feladathelyzetben nő, vagy csökken az energia nagysága. Ha egy tanuló nagyon szorongó, akkor jobb őt olyan körülmények között feleltetni, amikor a legjobban tud teljesíteni, vagyis ne vegye észre, hogy ő most felel. Növelni kell az önbizalmát, az ismereteinek elmondásához szükséges feltételek megteremtésével. Segítséget jelent a pályaválasztásnál is, hiszen különböző továbbtanulási, majd elhelyezkedési feltételek különböző mértékben veszik igénybe az ember teljesítőképességét. Arra a pályára lehet egy tanulót javasolni, ami az energiaháztartásának leginkább megfelel. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a személyiségnek ahhoz, hogy teljesítsen, bioenergiára van szüksége. A pszichikus energia tehát szükséges feltétele munkavégzésünknek, de nem takar erkölcsi értéket. Egy negatív csoport vezéregyénisége magas energiaértéket mutat, vagyis egy ilyen tanuló jelenléte a osztályközösség munkáját nagyon megnehezíti. Az általam leírtak több éves mérési eredmények tapasztalatainak közlését jelentik. További kutatásokkal még többoldalú információt gyűjthetünk az emberi elme működéséről, melyről eddig kevés konkrét adat állt rendelkezésünkre. Hipotézisem az, hogy a bioenergia, vagy pszichikus energia örökletes is. Két testvér, vagy anya és gyermeke VQ értéke csaknem azonos. A pszichikus, vagy más szóval bioenergia több éven át tartó megfelelő tréninggel, az iskolámban alkalmazott módszerrel tapasztalatom szerint növelhető. Különösen hatékony a figyelem javítására a speciális relaxációs tréningek megvalósítása. Kimutatható az önuralom növekedése hiperaktív gyerekek körében is. A két félteke működésének nagy különbségét is csökkenteni lehet akkor, ha a gyerekekkel sikerül nagyon jó együttműködést kialakítani. Bár a pszichikus energia mennyisége és minősége változékonyabb tulajdonságaink közé tartozik, mégis az egyénre jellemző képet kapunk a többször megismételt mérések következtében. Akinél alacsony értéket mérünk, az ingadozás is alacsony határok között marad, míg magas értéket mutató személy ingadozása a nagyobb értéket mutatja. A pedagógiai gyakorlatban minden bizonnyal még sokszor fogunk találkozni e vizsgálati módszerrel, mert diagnosztikai értéke objektív, és nagyon sok hasznos információt lehet megtudni a gyermekek pszichikus energiájának működéséről, a teljesítőképességet hasznosan figyelembe véve. A C.B.A. programot minden iskola alkalmazhatja, mert a nevelő - oktató munka tartamához jól illeszthető. A módszer konkrét megismerése és alkalmazása az intézet által szervezett pedagógiai tréninget történik.

C.B.A. Magánintézet és Általános Iskola

8000 Székesfehérvár Lomnici út 67.

Czeinerné dr. Bükki Mária