2011. 06. 27. - Majer Anna

Te meddig bírod víz nélkül? - 1. rész

Egy nyári napon, mikor hőségriadó van, talán mindenki jobban átérzi a víz értékét. Ilyenkor jól esik egy nagy pohár víz, egy hűsítő zuhany, egy úszómedence, vagy akár csak üldögélni a vízparton, árnyékban. Nekem, aki az éghajlatváltozással foglalkozom, ma két kérdés is eszembe jutott:

1. Vajon az unokáinknak milyen napi hőmérséklet jelent majd hőségriadót?
2. Vajon lesz-e elegendő tiszta vizük, amivel átvészeljék a forró nyári napokat?

Az első kérdésre a válasz a jövő homályába burkolódzik, ám a második kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott tanulmánya keresi a megoldást. Ennek a tanulmánynak az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó részében a következőket olvashatjuk:

Múltbeli tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink nagyon érzékenyek az éghajlat változására. A csapadék és a hőmérséklet változásának hatásai vizeinkben felerősödve jelennek meg. Például amikor a csapadék mennyisége 20%-ot változik, és az éves középhőmérséklet 1-2 °C-ot, akkor ez a lefolyó vízmennyiségben 60% változást eredményezhet.

Az alábbi térképen látható hol számíthatunk a vízkészlet csökkenésére, illetve árvizekre leginkább:

Forrás: Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (szerk.: Somlyódy László) 

 

A legkritikusabb helyzet az Alföldön, illetve a Balaton vízgyűjtőjén várható.

Hazánkban a melegebb és szárazabb éghajlatra lehet számítani, ez csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, miközben az igény a vízre nőni fog. Ez a vízellátás nehézségeivel fog járni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. A csapadék csökkenése miatt kevesebb víz szivárog majd a föld mélye felé, tehát a felszín alatti vízkészletek is csökkeni fognak. Ezért a felszín alatti vízkészletből sem lehet fenntarthatóan pótolni a felszíni víz hiányait. Már a beérkező víz mennyisége is csökkeni fog, pl. a Dunában kisvízi időszakban 30%-kal kevesebb víz fog folyni már Németországban is.

A vizek öntisztuló képessége romlani fog. Folyóvizeinkből nemcsak kivesszük a vizet különböző célokra, sok esetben a szennyvíz befogadói is. Gondoljunk bele, hogy a melegebb nyarakon a kevesebb folyóvízbe, rosszabb öntisztulási feltételekkel fogunk nagyobb mennyiségű szennyvizet ereszteni. Az időszakosan kiszáradó patakok esetében ez még súlyosabb kérdéseket vet fel. (Egyszerűen nem lesz hová engedni a szennyvizet.) A melegebb éghajlatban a növényeknek több vízre lesz szükségük, ám a talajvíz szintje is csökkenni fog. Ez azt jelenti hogy gyakrabban és nagyobb területeken kell aszályra számítanunk, mint eddig.

Az extrém időjárási események is sűrűbben fordulnak elő, ekkor viszont a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozhat áradásokat, sárfolyásokat. Az árvízvédelemben nem lesz tartható a gátak folyamatos magasítása, a „helyet a folyónak” elv alapján növelni kell a hullámteret, és megfelelő területhasználattal alkalmazkodni a hevesebb árvizekhez (pl. árteret csak legelőnek használni, nem építkezésre, vagy szántónak.) Fontos lesz a víz visszatartása is, tehát a gyors vízlevezetés helyett árvízi illetve záportározókat kell létesíteni. Rendkívül fontos – a településeken belül is – az árvízvédelmi és csapadékelvezető rendszerek és műtárgyak folyamatos karbantartása, ellenőrzése.

Az Energiaklub nagy hangsúlyt fektet a vízre is, az önkormányzatoknak készített települési éghajlatváltozási stratégiáiban. Célunk, hogy a felelősen gondolkodó önkormányzatok fel tudjanak készülni a településüket érintő, (a tudomány mai állása szerint) előre látható éghajlati változások hatásaira. A tanulmány megállapítása települési szinten is igaz:

„Vizeink jövője is csak bizonytalanul jelezhető előre, bizonyossá csak akkor válik, ha minden úgy alakul, ahogy előre jeleztük. De vajon nem lesz akkor már késő bármit is cselekedni?”

Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének! majer@energiaklub.hu