Mint Makóhoz Jeruzsálem (Korn: Falling Away From Me)

dalfejtő.png

A 20. Sziget Fesztivál ideje alatt minden nap kiválasztunk egy-egy headliner fellépőt, és kedvcsinálóként megfejtjük egy vagy több dalukat, a sikerük titkát, megkeressük a titokzatos X-faktort, vagy azt a bármit, amiért érdemes őket meghallgatni. Például mi a közös Bérczesi Robiban, Menyhárt Jenőben, Víg Mihályban és a Kornban? (Előző epizód bónusz videóval itt)



Nem kívánom Ádámtól és Évától elkezdeni a Korn történetét, hogy miért van fordítva a zenekar nevében az "R" betű, meg hogy ki mit csinált, mielőtt belekezdtek volna a pénz két kézzel történő lapátolásába. Jonathan Davis egyedi mikrofonállványáról sem kívánok szót ejteni, vagyis ennél többet biztos nem. Nem kívánjuk megfejteni az új Skrillex-őrületet sem, hogy miért kell ezt csinálni, mert véleményem szerint a két irányzat annyira mosható össze, mint a frissen vásárolt piros póló a fehér fecske alsógatyákkal. Ezen okoknál fogva egy régi - bizonyos körökben - slágert fogunk boncasztalra küldeni, és mint a jó magyartanárok megmondjuk, hogy mit akart közölni a szerző.



"Hey Yeah…I'm feeling tired 
My time, is gone today 
You flirt with suicide 
Sometimes, that's ok 
Do what others say 
I'm here, standing hollow 
Falling away from me 
Falling away from me"

A szerző a hirtelen előkapott angol-magyar szótárunk szerint azt kívánja közvetíteni felénk az előbb leírt sorokban, hogy könnyen belefáradhatunk az életbe és a mai világban néha még az öngyilkosság gondolatával való kacérkodás is hétköznapinak mondható. "Üresen állok" ["standing hollow"], mondja, és ezt már hallottuk valahol, bizony Hiperkarma Robinál. Ugyanakkor nem tudunk elmenni a klipben a zenekar fölé lógatott villanykörtékről, melyek kísértetiesen emlékeztetnek a nem éppen vidám dalairól ismert Bauhaus Hollow Hills című dalának elmaradhatatlan díszletére. Akinek ily sötét, kiüresedett az élete, úgy érzi magát, mintha távol esne magától (=maga alatt lenne?).

"Today…It’s still fading 
That's when I’m enslaved 
I flirt with suicide 
Sometimes kill the pain 
I can always say,”It's gonna be better tomorrow” 
Falling away from me 
Falling away from me"

Sajnos nem úgy tűnik, hogy egyik napról a másikra javulni látszana az élettől való rosszullétünk, melyben mi csak rabszolgákként tevékenykedünk, hol az öngyilkossággal kacérkodva, hol fájdalomcsillapítókban bízva, és így hajszoljuk magunkat újabb önámításokba, hogy "holnap minden jobb lesz." (NOT).

"Beating me down… 
Beating me…Beating me down…Down… 
Into the ground 
Screaming so sound… 
Beating me…Beating me down…Down… 
Into the ground" 

A szerző a jelek szerint igencsak levertnek érzi magát. Nem csak átvitt értelemben. Erről egy másik magyar alter állócsillag jut eszünkbe, nevezetesen a Balaton.

"(Falling away from me) 
It's spinning round and round 
(Falling away from me) 
It's lost and can't be found 
(Falling away from me) 
It's spinning round and round 
(Falling away from me) 
Slow it down"

A dal híd megpihenő (bridge) szakaszában a költő is megpihen, hisz feltételezésünk szerint csak a kereszt rím (abab) megtartása végett születtek az alábbi sorok, melyek szemmel láthatóan elég nehézkesen kapcsolhatók össze. "Körbe-körbe forog, ami elveszett, az nem is lesz meg soha, mert az körbe-körbe forog."

"Fears in me 
They won't go away 
So I pray 
Go away"

A depressziós költeményből nyilván nem  hiányozhat a félelem. Jelen esetünkben a félelemnek itt semmilyen manifesztumát nem sikerül megismernünk, de mint minden esetben itt is szó esik a rimánkodás fontosságáról, melyben Istent csakis egy okból kifolyólag zavarjuk meg ügyes-bajos teendői közepette, tudniillik  ha volna olyan kedves, akkor szabadítson meg a bennünk lakozó félelmektől. Még finomabban fogalmazva: hogy szabadítson meg minket a gonosztól! Naná, hogy erről meg az Európa Kiadó ugrik be.

"Life’s falling away from me 
It's falling away from me 
Life’s falling away from me 
Fuck!"

Záróakkord gyanánt a végtelenségig felcsigázott hangulatban megtudhatjuk végre, hogy mi is esik távol tőlünk. Amennyiben eddig az apa-fiú viszonyt tükröző "nem esett messze az alma a fájától" mondásra asszociáltunk volna, akkor most nagyot kell csalódnunk, hisz jelen esetben az esés sehogy sem kapcsolható össze az almával, még Isaac Newton részéről sem. A szerző depressziós hangulatában az öngyilkosság gondolatával kacérkodva nem holmi pirospozsgás almákról és azok esési szögeiről és gyorsulásairól fantáziál, hanem arról, hogy annyi köze sincs az élethez, mint olyanhoz, mint Makónak Jeruzsálemhez. A szerző, realizálva, hogy mire is jött rá, joggal töltheti ki a versszak negyedik sorát egy hangsúlyos   "Baszás!" felkiáltással.

A bejegyzés trackback címe:

http://spoiler.blog.hu/api/trackback/id/tr824703711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

                       Tömegkultúra belülről, kifordítva.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...