Színházi szakmai nyilatkozat a NEFMI intézkedései kapcsán

2011. május 12. csütörtök, 12:15

A Független Színházak Szövetségének (FSZSZ) és a Befogadószínházak Társulásának (BESZT) sajtónyilatkozata a 2011. május 12-i szakmai találkozó kapcsán. A találkozó témája a NEFMI által május 6-án közzétett, a független színházak (VI. kategória)  működési támogatására kiírt pályázata, amely nagy vitát kavart szakmai körben. A mai érdekegyeztetésre meghívást kaptak az érintett színházi alkotók , a tavalyi és a mostani kiírásban megjelölt kurátorok valamint a pályáztató minisztérium (NEFMI) képviselői. A NEFMI részéről egyéb elfoglaltság miatt nem jelentek a meghívottak. A találkozót Schilling Árpád moderálta.

 

A FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK SZÖVETSÉGÉNEK ÉS A BEFOGADÓ SZÍNHÁZAK TÁRSASULÁSÁNAK SAJTÓNYILATKOZATA

 

Az FSZSZ és a BESZT álláspontja szerint az állami és önkormányzati színházi struktúrán kívül működő előadó-művészeti szervezetek állami támogatása nem kegy, hanem a művészi szabadságot, a művészeti élet sokszínűségét, a művészet fejlesztését és a kortárs művészet iránt érdeklődő állampolgárok művelődéshez való jogát biztosító törvényi kötelezettség.

2011 januárja óta számos esetben fordult elő, hogy a Független Színházak Szövetsége és a Befogadó Színházak Társulása az általa képviselt terület érdekeit sértő kezdeményezések háttere iránt érdeklődött a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál. A Kulturális Államtitkárság illetékesei azonban rendre kitértek az egyeztetés elől.

A NEFMI úgy vonta el a független színházi és tánctársulatok által 2010-ben elnyert pályázati támogatás összegének 34%-át, hogy arról a mai napig nem egyeztetett az érintettekkel, és az elvonás jogszerűségét sem igazolta.

A NEFMI úgy írta felül az Előadó-művészeti Tanácsnak a pályázati kiírás szövegére, a kuratórium összetételére és a pályázható támogatás belső ágazati arányaira vonatkozó, szakmai egyeztetéssel és háttérkutatással igazolt ajánlását, hogy azt sem az EMT-vel, sem az FSZSZ-szel nem egyeztette. A Kulturális Államtitkár törvényi kötelezettségének, miszerint az EMT-vel ellentétes döntését indokolnia kell, a mai napig nem tett eleget. A nyílt pályázatban, a kiírás megjelentetése előtt, nyolc szervezet kiemelésére került sor, mindenféle szempontrendszer egyeztetése nélkül, ami összefonódás gyanúját veti fel egyes pályázók és a kiírást készítő NEFMI képviselői között.

A Parlament Kulturális Bizottsága ellenben fogadta a független színházak képviselőit, és egyeztetett velük az Előadó-művészeti Törvény módosításának kapcsán.

A 2011. május 10-én létrejött találkozón L. Simon László elfogadta a megjelent színházvezetők két legfontosabb javaslatát, amelyek ezután szöveg szerint kerültek bele a törvénymódosításba.

 

A két javaslat a következő volt:

1. A törvény ismerje el a művészet-pedagógiát mint önálló előadó-művészeti tevékenységet, és támogassa azt.

2. Az ágazati miniszter a kuratóriumok felállítása során a szakbizottságok jelöltjei mellett a pályázati úton működtetett előadó-művészeti szervezetek delegáltjait is köteles figyelembe venni.

 

Az FSZSZ és a BESZT reményeit fejezi ki, hogy a jövőben a NEFMI képviselői is hasonló természetességgel és bizalommal állnak majd a terület képviselőivel való egyeztetések elé.

 

További információ: Hudi László: 06 30 971 5591, Magács László: 06 30 941 7614

 

-------

 

A FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK SZÖVETSÉGE ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT TALÁLKOZÓ OKAI ÉS KÉRDÉSEI

 

Az FSZSZ álláspontja szerint az állami és önkormányzati színházi struktúrán kívül működő előadó-művészeti szervezetek állami támogatása nem kegy, hanem a művészi szabadságot, a művészeti élet sokszínűségét, a művészet fejlesztését és a művészet iránt érdeklődő állampolgárok művelődéshez való jogát biztosító törvényi kötelezettség.

2010 júniusa óta számos esetben fordult elő, hogy a Független Színházak Szövetsége az általa képviselt terület érdekeit sértő kezdeményezések háttere iránt érdeklődött a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál. A Kulturális Államtitkárság azonban a mai napig késlekedik a területet sújtó intézkedések indoklásával.

Az FSZSZ ezért úgy döntött, hogy egy nyilvános találkozót kezdeményez az érintett felek részvételével, s erre mind a terület résztvevőit, mind a terület ügyeiben illetékes Államtitkárság képviselőit meghívja.

Az FSZSZ szándéka nem a számonkérés, hanem a tisztázás: elfogadható felelet vár a jogos kérdéseire.

Egy demokratikus jogállamban teljességgel természetes, ha a szakmai érdekképviseleti szervezetek egyeztetésre szólítják fel az illetékes szakpolitikusokat.

Az FSZSZ által képviselt szervezetek élnek a jogukkal.

 

2010 júniusában a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, mint az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogutódja, a gazdasági helyzetre való hivatkozással határozatlan időre zárolta a független színházak működését biztosító pályázaton nyertes pályázók támogatásának 34%-át. A 2010. nyári nyilatkozatok és demonstrációk hatására az akkori helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy a zárolt összeget vagy részben, vagy egészben később visszautalják az érintetteknek. Egy 2010. december 31-i hatállyal életbe lépő kormányrendelet azonban a teljes zárolt összeget elvonta a területről. A Kormányrendeletről a Magyar Közlöny ugyan tájékoztatott, de a NEFMI csak március 8-án tette ki honlapjára az értesítést, ráadásul az elvonással sújtott terület érdekképviseleti szervezetével, az FSZSZ-szel, azóta sem egyeztetett a kérdésben.

 

1. Amennyiben a gazdasági helyzet indokolta a sürgős zárolást, az miért csak a független színházakat érintette, és az önkormányzati színházakat – amelyek támogatásához arányítja a törvény a függetlenek szubvencióját, és amelyek esetében nyilvánvalóan jóval nagyobb összeg lett volna megspórolható – nem?

2. Hogyan volt lehetséges egy törvény által garantált állami támogatás egyharmadát törvénymódosítás nélkül elvonni?

3. Miért nem értesítette az Államtitkárság az FSZSZ-t, és rajta keresztül az érintett szervezeteket az elvonás tényéről?

 

A 2011. évi független színházak támogatását célzó pályázat kiírásakor az Előadó-művészeti Tanács javaslatait a kulturális államtitkár a törvényben kötelezően előírt szakmai indoklást mellőzve írta felül. A pályázati kiírás előkészítése során az államtitkárság kabinetfőnöke nem fogadta az Előadó-művészeti Tanács független színházakért felelős tagjait, akiket semmilyen formában nem értesítettek a változtatásokról. A Kulturális Államtitkárság a nemrég nyilvánosságra hozott pályázat kiírásában hivatkozik egy szakmai tanácsadó testületre, amelynek tagjait nem nevezi meg. Az Előadó-művészeti Tanács, mint a szakmai képviselet legfelsőbb fóruma, amellyel a NEFMI képviselőinek a törvény értelmében egyeztetniük kell minden, a területet érintő kérdésben, semmit sem tud az említett testület létezéséről.


1. Mi volt az oka az egyeztetések elmaradásának?

2. Melyek voltak az államtitkár szakmai indokai az EMT javaslatainak felülbírálásakor?

3. Kik alkotják az államtitkár szakmai tanácsadó testületét?

4. Milyen jogon adnak tanácsot a független színházakat érintő kérdésekben?

 

Az Előadó-művészeti Tanács a pályázati kiírás előtt javaslatban fogalmazta meg a független területen belül jelentkező, a befogadó infrastruktúrát biztosító, valamint a színházi és tánc szervezetek támogatási arányát, melyet szakmai érvekkel, statisztikai adatokkal támasztott alá, miután egyeztetett az érintett szakmai szervezetek képviselőivel. A Kulturális Államtitkárság feltehetően táncosokkal folytatott külön tárgyalása után megváltoztatta a pályázat belső támogatási arányait: a tánc számára - a színház és a befogadó helyek rovására - kiemelt támogatást biztosított. A táncművészeti szervezetek reprezentáltsága (költségeik, számuk) a független szcénán belül jóval kisebb a színházi és az infrastruktúrát biztosító szervezetekéhez képest.

 

1. Milyen statisztikai adatok birtokában döntött úgy az államtitkár, hogy megváltoztatja a pályázat belső támogatási arányait?

2. Kinek a megbízatásából jártak el azok a táncosok, amikor nyomást gyakoroltak az államtitkárra a támogatások belső arányának megváltoztatása érdekében?

3. Mit tudott erről és mit tett ez ügyben a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöksége, ill. elnöke?

 

A Kulturális Államtitkárság, az Előadó-művészeti Tanács javaslatával ellentétben, döntő mértékben megváltoztatta a kuratórium összetételét, miközben a 2010-ben felkért kurátorok megbízatása 3 évre szólt. Továbbá a mai napig nem kötött szerződést velük, járandóságukat nem fizette ki, miközben munkájukat tavaly már elvégezték, törvényileg előírt beszámolási kötelezettségüknek eleget tettek.

 

1. Miért nem egyeztetett az államtitkár az EMT-vel, amikor felülírta annak döntését?

2. Milyen szakmai indokkal oszlatta fel az államtitkár az EMT által három évre kinevezett kuratóriumot?

3. Miért nem értesítette az államtitkár döntéséről a Kulturális Államtitkárság az érintett kuratóriumot?

4. Mikor fizeti ki a Kulturális Államtitkárság a tavalyi kuratórium járandóságát?

 

A Kulturális Államtitkárság az új kuratórium tagjaival sem egyeztetett: van olyan kurátor, aki a kiírásból értesült tagságáról.

Az újonnan kinevezett négy tánc kurátorból három, az összes nyolc kurátorból pedig négy az állami, önkormányzati struktúra képviselője. A belső arány 5:3 a tánc javára úgy, hogy a színházi kuratóriumban ül egy tánckritikus is. Ezen felül a színházi kuratóriumba bekerült egy olyan személy is, aki saját bevallása szerint sem ismeri a független területet. Mindezt tetézi, hogy legalább két kurátor közvetlenül köthető pályázóhoz.

 

1. Milyen szakmai szempontok alapján választotta ki a Kulturális Államtitkárság az új kuratórium tagjait?

2. Miért kellett titokban lebonyolítani a kurátorok kiválasztását és kinevezését?

3. Milyen szakmai szempont indokolja a táncszakértők felülreprezentáltságát a kuratóriumban?

4. Milyen szakmai szempont mentén kerülhetett két olyan kurátor is a testületbe, akik pályázó szervezetekkel és személyekkel állnak munkaviszonyban?

5. Milyen szakmai szempont mentén kerülhetnek olyan személyek a kuratóriumba, akik nem ismerik a független színházi környezetet?

 

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Kulturális Államtitkársága a nyitott, tehát nem meghívásos pályázat kiírásában előre megnevezett nyolc szervezetet, akik kiemelt támogatásban részesülhetnek. A pályázat kiírója tehát előre kijelölte azok körét, akik biztosan nyernek egy nyitott pályázaton. Ez az eljárás a megbízott kuratórium jogait egyértelműen csorbítja.

 

1. Milyen jogon jelöl ki a Kulturális Államtitkárság előre nyertes pályázókat egy nyílt pályázaton?

2. Milyen szakmai szempontok szerint válogatta ki a Kulturális Államtitkárság a nyolc szervezetet?

 

A pályáztató az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet 121. • (4) bekezdésére hivatkozva a következő kitételt fogalmazza meg a pályázati kiírásban:

Amennyiben a pályázat pénzügyi elszámolása során az NKA Igazgatósága megállapítja, hogy a támogatott program tényleges megvalósítási költsége kevesebb, mint az adatlapon feltüntetett eredeti összköltség, és a támogatott programhoz biztosított valamennyi költségvetésből nyújtott támogatás együttes összege eléri az 1,5 millió forintot, a támogatás összegének – az összköltség csökkenésével – arányos részét az Igazgatóság visszaköveteli a támogatottól.

A megfogalmazás nem teszi egyértelművé, hogy ezt a kitételt csak azokban az esetekben alkalmazzák-e, amikor a pályázó a teljes, általa igényelt támogatást elnyerte, vagy akkor is, amikor a teljes pályázati összegnek csak egy bizonyos hányadával számolhat projektjének megvalósítása során.

A pályáztatási gyakorlatban ugyanis rendre előáll az a helyzet, amikor a pályázó nem kapja meg az általa vállalt programhoz szükséges teljes összeget. Ilyen esetben az életszerű az, hogy a pályázó a program megvalósítása érdekében szűkíti az eredeti vállalások körét, vagyis csökkenti a költségvetését. A jelenlegi kiírás szerint az NKA igazgatósága törvénytelenségnek minősítheti, ha valaki életszerűen reagál a pályázati eredményre, ha a csökkentett támogatás mellett is megvalósítja programját, hiszen ha az év végi beszámolójában a kisebb költségvetésű program támogatásával számol el, akkor az értelemszerűen kevesebb lesz az adatlapon eredetileg feltűntetett pályázati összegnél.


1. Milyen szakmai szempontok teszik szükségessé a fenti kitétel alkalmazását a pályáztatási és elszámoltatási folyamatban?

2. Miért nem lehet életszerűvé tenni a pályázat feltételeit?

 

---------

 

A pályázati kiírás itt olvasható:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A VI-OS KATEGÓRIÁBAN NYILVÁNTARTÁSBA VETT FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSÁRA

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.