Színészosztály menni Amerika

Osztály és New York 1. rész

2011. június 23. csütörtök, 12:01

New Yorkban lépnek fel a Kaposvári Egyetem negyedik évfolyamos színész hallgatói. Ugyanis a 2009-2010-es tanévben létrehozott Cseh Tamás emlékestjük, a Füst a szemben meghívást kapott a Washingtoni Magyar Nagykövetségtől, hogy a New Yorkban és Washingtonban élő magyarok is örömüket lelhessék a produkcióban. A Színház.hu végigköveti a kalandot. Beharangozónkat olvashatják.

Béli Ádám naplójából: 

"Jelenleg végeláthatatlan számsorokat, összeadásokat, kivonásokat, árfolyamokat látok melyek a retinámba égtek, mivel Annával, a mai napunkat az anyagiakkal közös pénz átváltásával kapcsolatos dolgok töltötték ki. A történet ott kezdődött, amikor két éve Anna két támogatója (magánemberek!) segítségével kijutott New Yorkba egy intenzív nyelvtanfolyamra, beleszagolt az ottani levegőbe és azt érezte hazaért. A rákövetkező nyáron bejárta az országot kis backpackjében az osztályunk előadásairól készült DVD-kel. Bekopogott egy-két helyre, ahol nagyon barátságosan fogadták, és elhatározta elintézi, hogy kijusson az osztály. Felvette a kapcsolatot a Washingtoni Magyar Konzulátussal, a new yorki Magyar Házzal. A konzul (Gedeon Béla!) megnézett minket a Merlinben, a Magyar Ház kapott DVD-t mi pedig kaptunk meghívóleveleket. És akkor elkezdődött ...

Csütörtökön reggel nyolc órakor felszáll az osztállyal a repülőgép. Negyven perc lebegés után leereszkedik velünk Bécsben, ahol megkezdjük újabb, immár 9 órás repülőutunkat melynek végállomása JFK Airport NY, azaz New York. Öt napot töltünk ott, majd átbuszozunk Washingtonba, ahol a Magyar Nagykövetségen fogunk lakni, és 30-án este hétkor (7 o'clock ; pm) koncertet adunk. Sikerült összekaparni az úthoz szükséges úti és szállásköltséget. A koncertek bevételéből, jóindulatú támogatóktól és egy mesefilmforgatásból (Znamenák István rendezte, Lázár Ervin: a Legkisebb boszorkány című műve alapján, de ez egyelőre titok). A részletekről hamarosan többet írunk. Addig is drukkoljatok!”

1algekisebbboszorkanyZnamenák István, Béli Ádám, Juhász István, Keresztény Tamás A legkisebb boszorkány forgatásán

Az osztályról:

tanszékvezetőnk: Csáki Judit, kritikus

osztályfőnök: Mohácsi János, rendező

produkció, amit viszünk: Koncertünk a nemrég elhunyt Cseh Tamás dalaira épülő produkció, amit az osztály 13 tagja ad elő, saját megközelítésben, saját hangszereléssel, többféle stílusban, elánnal! Minden hangszer, legalább egyszer gazdát cserél.

1fustaszemben

Akiket/amiket viszünk:

Béli Ádám

"Volt, hogy rossz kedvem támadt. Olyankor felültem a motorra, elmentem a boltba, vettem egy Marlborot, egy 0,33-as Coca Colát, volt, hogy egy új napszemüveget is. Aztán kimentem a tópartra - a nap utolsó sugarai még bearanyozták a víz felszínét - kiálltam a stégre, felciccentettem Coca Colámat, rágyújtottam egy szál Marlborora és kimondtam: "Amerika ...ki!!!" És akkor ott tényleg Amerika volt. De itt most tényleg Amerika lesz :)"

Boross Anna

"Várom, hogy az óceánba pancsoljak az osztálytársaimmal!!!"

Decsi Edit
"Nem akarok sok mindent bepakolni de ahogy magamat ismerem... no mindegy. Semmi extrát nem viszek, hiszen a lehetőségek országába megyünk, minden kapható!!! 4év alatt beszéltünk mindenféle sütögetésről, balatonozásról, nyári programokról, házavatókról, szülős resti bulikról, de a tervek mindig a levegőben maradtak. Egy osztálykirándulás azért mégis összejött!!! Ah! Amerika! Csak ott túl a tengeren, ott van az élet! Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véled, ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér: tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér?"

1osztalyVitányi-Juhász István, Formán Bálint, Béli Ádám, Lovas Rozi, Decsi Edit, Keresztény Tamás, Váncsa Gábor,

Porogi Ádám, Boross Anna, Kiskamoni-Szalay Lilla, Lábodi Ádám, Kárpáti Pál

Formán Bálint
"Azt várom az úttól, hogy hiába ismertük meg ELÉGGÉ egymást négy év alatt, a szituáció és a helyszín új talalkozásokat hoz - egymással is. Várom a koncertet is, ilyen spec közönségnek még nem szólt az, hogy "születtem Magyarországon..." , de az sem, hogy "akik elvették, azoknak elvenni kell, megérdemelték, dögöljenek benne meg!" És hát a repülőtől való rettegést nem lehet elszínészkedni... :)"
Vitányi-Juhász István
"Egy új bőrönd, egy új cipő, egy új pénztárca. Forint helyett dollár, 230 helyett 110. S ha bármikor azt mondtam volna, hogy New York felé fogok repülni, hát, még magamnak sem hiszem. A 10 óra egyben,... ez azért sok. Nesze nekem dohányzás."
Keresztény Tamás
Kiskamoni-Szalay Lilla
"Mostanáig semmit nem éreztem az út vonzásából, csak a messzeségét, taszítását: idegenséget. Tegnap, ez nyomtalanul eltűnt. Egésznapi futkározás következett a városban.. utasbiztosítás, hiánycikkek beszerzése - amiknek lehet, hogy búcsút is mondhatok a reptéren. Érzem, hogy "készültem". Most pedig telitorokból nevetve búcsúzkodunk. Ennek tényleg indulás szaga van, és az ízét is sejtem már a számban :-} Köszi Anna! Kösz mindenkinek!"
Lábodi Ádám

Lovas Rozi

"Kicsit elmenni innen jó messzire azokkal akiket szeretek. Sokat látni, csodálkozni, nagyokat gondolni, talán megváltozni. Együtt."

Porogi Ádám

Váncsa Gábor

"Eddigi 23 és fél évemet megfejelő, óriási kaland, ami mindent visz...Ja! És holnap reggel rohanok a naplófüzetért... Csók mindenkinek! U.I.:Azt mondják, hogy a leghátsó ülésekben a legrázósabb a repülőút, de mindenképpen a felszállás illetve le is.."

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.