Előremenekülünk - Interjú Blaskó Balázzsal

2011. június 27. hétfő, 07:37

Lehetetlennek tűnő anyagi helyzete ellenére megkezdi a bérletek árusítását a Gárdonyi Géza Színház. Az intézmény helyzetéről Blaskó Balázs igazgatót kérdeztük, aki elmondta, folyamatosan baj van náluk, de már a 2010/2011-es szezon indulásakor is baj volt, amit kezelni kellett volna. Arról is beszámol, miként érintették a gesztusok, amiket a színház felé tettek az utóbbi időben, és mi felé nyitnak, indulnak el Egerben.

Előzmények:

Miután a megyei önkormányzat belső vizsgálatot végzett a teátrumban, felvetteték Csizmadia Tibor, volt igazgató gazdasági és szakmai felelősségét. A belső ellenőrzési osztály által készített ellenőrzési jelentésből kiderült, hogy 2009. április 1. és 2010. szeptember 30. között a színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, amelyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel. A megye honlapjára felkerült jegyzőkönyv alapján a rendőrség hivatalból eljárást indított, a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

  1. Június elején arról kaptunk hírt, hogy 60 milliós adósság halmozódott fel a színházban. A helyzet többek között azért állhatott elő, mert a Heves Megyei Önkormányzat ellen a HVL Invest Kft. kezdeményezésére adósságrendezési eljárás indult, miután az önkormányzat a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozata ellenére sem fizette ki 280 millió forintnyi tartozását. Mivel a színház fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat, a megye nem finanszírozhatja az egri Gárdonyi Géza Színház működését az adósságrendezés ideje alatt.
  2. Csizmadia Tibor azt nyilatkozza: "Kezdjük onnan, hogy az előző ciklus ügyeit vizsgáló eseti bizottság – ez az említett szervezet neve - más megyében is megalakult, a Heves megyei tehát nem egyedi, hanem egy központi gondolat helyi megvalósulása. Amikor a januári közgyűlésen ismertették ennek a bizottságnak a munkatervét, abban még nem is szerepelt a színház ügye, ezt februárban (tehát már az igazgatóváltás után – a szerk.) vették fel. Ezt megelőzően, 2010 őszén volt egy belső ellenőrzési vizsgálat, ahogy kétévente minden önkormányzati intézménynél szokott ilyen lenni. A színházban utoljára 2009-ben ellenőriztek, ekkor szinte mindent rendben találtak. Néhány dolgot észrevételeztek, amit akkor javítottunk is. A mostani és az akkori helyzet közt akad egy lényeges különbség: 2009-ben a finanszírozás – részint az előadó-művészeti törvénynek köszönhetően – tulajdonképpen rendben volt. Ehhez képest 2010-ben a likviditási gondokkal küzdő megyei önkormányzat utoljára júliusban adott dologi kiadásra támogatást a színháznak. Ilyen helyzetben már-már érthető, hogy ennyire érzékenyek a gazdálkodásra, tehát az előző vizsgálat után egy évvel ismét téma volt a színház. Ennek a problémának tudom be azt is, hogy át akarják tolni a felelősséget azokra, akik elszenvedői az önkormányzat hiánygazdálkodásának, és ebből fakadóan ez a vizsgálat durvább volt, mint a korábbi. Úgy éreztem, direkt valami hibát, jogsértést keresnek. De ha valami kifogás merül fel, akkor arra mi válaszolunk, intézkedéseket teszünk. Így is történt: egyeztettünk az ellenőrzést végzőkkel, a megyei főjegyzővel, az elnökkel, a kabinetvezetővel, intézkedési tervet készítettünk, javítottuk a hiányosságokat, és próbáltuk elmagyarázni a színház működéséből fakadó olyan sajátosságokat, amelyek egy kívülállónak nem magától értetődőek".
  3. Az egri színház megmentéséért kampányt indított a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Előbbi nyílt levélben fordult a városvezetéshez, kérték, tegyenek meg mindent, hogy továbbra is fennmaradhasson. A Magyar Teátrumi Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila a többi színházhoz fordult segítségért, mivel úgy vélte, „ha a hazai színházak összefognak, akkor lemondások árán ugyan, de megmenthetik az egri színházat". A társaság – amely félmillió forintot már felajánlott a célra – azt feltételezi, hogy a pénzátadásokból megmenthető lenne a Gárdonyi Géza Színház
  4. "Amennyiben az intézmény a jövőben transzparenssé teszi a gazdálkodását, és megismerhetővé teszi mind a szakmai szervezetek, mind az érdeklődő nagyközönség számára a csődhelyzet kialakulásának részletes történetét, úgy az intézmény megmentésének érdekében a következő ajánlatot tesszük: A Krétakör 2010. júniusa óta nem részesül központi költségvetési támogatásban. Idén a NEFMI által a „VI”-os kategóriába sorolt előadóművészeti szervezetek számára kiírt pályázatra mi is beadtuk a magunk anyagát. Pályázatunk pozitív elbírálása esetén vállaljuk, hogy akármekkora összeggel is támogatja működésünket a minisztérium, a teljes összeg 0.2%-ával hozzájárulunk az egri intézmény konszolidálásához" - írta Schilling Árpád és Gulyás Márton.
  5.  Lehetetlennek tűnő anyagi helyzete ellenére megkezdi a bérletek árusítását a Gárdonyi Géza Színház. Magyar szerzők műveiből kínál változatos repertoárt a társulat: Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a műsortervben. Aki bérletét 2011. július 15-ig egy összegben kifizeti 10% kedvezményben részesül.

 

blaskobalazs

 

Mekkora most a baj az egri színházban?

Blaskó Balázs: Folyamatosan baj van - az igazgatóváltás első pillanatától kezdve, s már előtte, a 2010 -11es szezon indulásakor is baj volt, amit kezelni kellett volna. Ez nem történt meg. Talán elődömet befolyásolta ebben, hogy elhatározta, nem fog ismét pályázni. Újra kellett volna gondolnia az évadot, nem menetelni tovább a kijelölt úton, sőt új, költséges ötleteket megvalósítani az Olympiával, nem létező pénzügyi garanciákra apellálva. Sokakban visszatetszést keltett, hogy utolsó igazgatói pillanataiban még kitűzte magának egy olyan előadás megrendezését, amiről az évad terveiben szó sem volt – az olvasópróbát az igazgatóválasztás napjára, február 1-re időzítve. Csizmadia Tibornak pontosan tudnia kellett, hogy semmire sincs garancia, hiszen február elsején, felmentésekor 25 milliós számlattartozással bírt az intézmény. Így oda jutottunk, ahova jutottunk: a két színházi társaság felhívással fordult a közvéleményhez és a színházszerető közönséghez, a színház megmentése érdekében.

Mit szóltál a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Teátrumi Társaság és a Krétakör kezdeményezéseihez?

Blaskó Balázs: Köszönetet mondok értük. Hálásak vagyunk a Teátrumi Társaság segítségéért, de a megfogalmazott ötlet sajnos gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Minden színház elszámolással tartozik valakinek, egy-két-három millió forintot nem lehet „csak úgy” átadni. A Krétakör nyílt levele némileg provokatív, és leginkább VI. kategóriába sorolt színházuk helyzetére szeretné felhívni a figyelmet. A Magyar Színházi Társaság szép gesztusa, amit mindenki Csizmadia Tibor elnöknek tulajdonít, furcsa ízt hagyott a számban. Április közepén ugyanis Csizmadia Tibor vállalkozásától, amely a számláit kezeli, kaptam egy levelet, melyben az állt, hogy amennyiben öt napon belül nem teljesítem Csizmadia Tibor és felesége, Bozó Andrea színésznő anyagi követelését, felszámolási eljárást kezdeményez a Quadriga Kft. a színház ellen.

Gondolom ennek az az apropója, hogy fizetéssel tartozik nekik az intézmény...

Blaskó Balázs: Valóban, ahogy rajtuk kívül még sokaknak. S nem tegnaptól. Van olyan kolléga, akinek kölcsönt kellett felvennie, hogy a hosszú idő óta meg nem kapott gázsija után az adóját befizesse, s van, aki a neki járó elmaradt összegek miatt hosszabb ideje nem tudja fizetni a lakásrészleteit. Nem küldtek ügyvédi felszólítást. Sem Csizmadiának, sem nekem. Annak az összegnek, amit Csizmadia Tibor tőlem követelt, a kétharmad részét egyébként neki kellett volna kiadnia február elsejéig. Egyrészt színházmentő szerepben fordul a nyilvánossághoz, másrészt felszámolási eljárással fenyeget. Melyik szándék az igaz? – kérdem én. Nem akarok túl sokat a múlttal foglalkozni, de a történethez hozzátartozik, hogy a 2010-2011-es szezonban többek esetében nem történt meg megígért feladatok, szerepek kiosztása, s így persze, díjazása - ami szintén feszültségeket okozott a társulatban. Eddig erről nem szólt a fáma, csak arról, ki, hogyan járt rosszul a távozók köréből.

Kik érkeznek a távozók helyére?

Blaskó Balázs: Nyolcvan jelentkezőből tizenkét, különböző végzettségű, tehetséges, fiatal színész és színésznő szerződik hozzánk. Van, aki határontúlról, van, aki a Kaposvári Egyetemről, vagy a Budapesti Színművészetiről jön, akad olyan is, aki a Pesti Magyar Színház Akadémiáján végzett.

blaskobalazs2

Mi vár rátok?

Blaskó Balázs: Az előremenekülés időszakát éljük. Vannak olyan kötelezettségek és automatizmusok, amiket örökül kaptunk. A színházi költségvetésünk egy részét a 2009-es gazdasági év határozza meg, az előadóművészeti törvény előírásai szerint. Az akkori nézőszám, jegybevétel, előadásszám alapján kapunk központi támogatást. Emellett jár az a központi, normatív támogatás, amelyet az önkormányzat 2010. évi támogatása alapján ítélnek meg. Ezekből a pénzekből a közalkalmazotti béreket lehet finanszírozni. Saját bevételünk pedig a produkciók létrehozásának fedezetét képezi. Fel tudjuk használni a TAO-t. Ezt a fajta támogatást az előző szezon 2. félévi jegybevételének 80 százalékos összegéig cégektől fogadhatjuk be. A Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány fogadhat egyéb támogatásokat. A bérleteladásból származó összeg októberig növekszik. Így meg tudom hirdetni a következő szezont. Nagyon számítunk a bérletesekre is, rengeteg az előjegyzés, ha számottevően gyarapítani tudjuk a bérlőink számát, az nagyon sokat segít. A színháztámogató vállalkozói kört is újjá akarjuk szervezni.

Úgy tűnik, hogy nagy kockázatot vállalsz, ugyanakkor ez az egyetlen lehetőséged.

Blaskó Balázs: Igen, ingoványos talajra lépünk, de van fél évünk átgondolni, milyen működési formában tudnánk elkezdeni a 2012-es gazdasági évet. A következő időszak arra jó és elegendő, hogy elinduljunk egy olyan működés irányába, amelyben mi határozzuk meg a szerepünket. Szerintem nem összehúzni kell magunkat, hanem előremenekülni, nyitni, emelni a nézőszámot. Érdekes periódus kezdődik. Sokan szimpátiával figyelik erőfeszítéseinket, érzékelik a nehézségeket. Ha a kormányzatnak, a megyének, a városnak fontos az a fajta színházeszmény, amit kínálunk, s ha a közönség kiáll a színháza mellett, akkor nem csak hogy életben maradunk, de megizmosodunk.

Az utóbbi időben előfordult, hogy azt hitted, mindennek vége?

Blaskó Balázs: Nem. Azt, hogy mindennek vége, nem. Persze különféle gondolatok futkostak az agyamban. A mostani társulat stabil, bizakodó, a közös munkánkban látják a jövőt. A fiatalok is támogatják azt a színházi modellt és eszmeiséget , amit megfogalmaztam. Felállt a tánctagozat Topolánszky Tamás irányításával, végzős osztályából több frissdiplomás nálunk kezdi felnőtt művészi életét. 124 közalkalmazottunk van, s mintegy 40 fő egyéb módon foglalkoztatott. Ha a családjaikat nézem, gyerekeket, nagyszülőket, több mint 500 sors kötődik a Gárdonyi Géza Színház létéhez. Én érzehetem magam rosszul a bőrömben, de akkor is felelősséggel tartozom az embereknek, színészkollegáknak, tervezőknek, műszakiaknak, és így tovább. Amíg azt nem mondja valaki, hogy távozzak, addig ezt a felelősséget hordozni fogom és a legjobb tudásom szerint fogom irányítani a Gárdonyi Géza Színházat.

 

Tóth Berta/ színház.hu

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.