Annyira őrült, hogy komolyan vesszük

Interjú Márta Istvánnal

2011. május 18. szerda, 08:02

Zeneszerző. Színházigazgató. A Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. Nincs nélküle Művészetek Völgye, egy darabig Pécsi Országos Színházi Találkozó sem. POSZT posztos lett. Halmoz. Vállal. Jövőelőkészít. Azt mondja, ez szerelem is. Van, aki azt mondja lavíroz, van akitől „beírást” kap. Állítja, egyik fülén be, másikon ki. Egyébként is úgy látja, tragikus széthúzás frusztrálja a szakmát. Márta Istvánnal beszélgettünk.

Nemrég azt nyilatkoztad, azért léptél vissza a Budapesti Fesztiválközpont vezetésétől, mert kiderült, nincs annyi pénz, amennyiből megvalósíthatnád nagyszabású álmaidat. Ugyanakkor elvállaltad a komoly anyagi gondokkal küzdő POSZT művészeti igazgatását.


Márta István: A Budapesti Fesztiválközpont vezetése más problémákat vetne fel, mint a POSZT művészeti igazgatása. A főváros fesztiváléletének fellendítéséhez átfogó strukturális változtatásra és sok pénzre lenne szükség. A megvalósításról nem egyezett a véleményem a fővároséval. A mostani realitásokon túlszaladt a fantáziám. Bár a POSZT országos, ugyanakkor szakmai találkozó. Nem jár együtt egy teljes fesztiválrendszer átszervezésével. A város 75 millióval támogatja a rendezvényt , az eddigi megállapodás szerint ugyanennyire számíthat a kormányzattól. Tavaly, az ígérethez képest, a POSZT közel 15 millióval kevesebbet kapott, az idén viszont azon tíz fesztivál közé tartozik, ami meghívásos pályázaton vehet részt az NKA-nál.

 

Mikor gondolkodtál el azon, hogy te léphetsz Jordán Tamás helyére? Ennek kapcsán azt mondtad, amint Jordán lemondott a POSZT művészeti vezetéséről jelezte, szeretné, ha te folytatnád a munkáját. Mégis arról lehetett hallani, hogy Mácsai Pált és Rudolf Pétert is felkérték, mielőtt rád került volna a sor.


Márta István: Jordán Tamás a tavalyi fesztivál közben jelezte: ha őt megkérdezik, ki váltsa, engem fog javasolni. Ez jólesett, de nem gondoltam komolyan erre a lehetőségre. Később a POSZT egyik tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság, „arcot” kezdett keresni, olyasvalakit, akivel fémjelezhetik a fesztivált, így kérték fel például Mácsai Pált, Rudolf Pétert. Nem vállalták az „arcságot”. Velem másfél hónapja beszélt Páva Zsolt, a másik tulajdonos, Pécs városának polgármestere, aki kijelentetette: művészeti vezetőre van szükség és ezt bennem látja. Akkor döntöttem úgy, hogy vállalom a POSZT posztot, de csak ha a szakma egyetért a kinevezésemmel. Ezért megteszteltem fent, lent, balra, jobbra a szakmát.

 

martaistvan_nagy_ugras

Márta István nagy ugrása - a Művészetek Völgye kezdetén

 

Hogyan?


Márta István: Azokkal beszélgettem a szakmában, akiknek adok a véleményére, akik mérvadónak tekinthetők. Egyformán biztattak. Egyelőre „megfigyelő és jövőelőkészítő” vagyok, hiszen az idei versenyprogram kialakult, az új válogatók leszerződtek.

 

Van amit már elhatároztál?


Márta István: Azt határoztam el, hogy egyeztetem, koordinálom a szakma elképzeléseit és ezt próbálom ötvözni saját elképzeléseimmel. Újra az életteli, a minőséget és a szórakozást, a sok fajta és féle kérdésfelvető fesztivált szeretném helyzetbe hozni.

 

Mit jelent az, hogy szakma? Azért kérdezem, mert úgy vettem észre, az utóbbi időben sokak kirekesztettnek érzik magukat. Többen megjegyezték azt is, hogy a POSZT belterjes, nem reprezentálja a szakmát. Te ennek kapcsán azt közölted, sok különböző és megszívlelendő vélemény létezik, de pontosan tudod, hogy melyik az, ami fontos és melyiket kell elengedned a füled mellett.


Márta István: A szakmához tartozik mindenki, aki színházművészettel foglalkozik. Mindazok véleménye számít nekem, akiket érdekel a POSZT jelene és jövője. Péntek 13.-án ezért tartottunk minikonferenciát e témában. Ütköztek a vélemények, most osztok, szorzok, integrálok. Június 15.-én, a POSZT befejezése előtt pedig bejelentem a várható változásokat.

 

martaistvan_probaMárta István a Csodálatos mobilvilág című opera próbáján

 

Gyorsan dolgozol.


Márta István: Muszáj. Újra kell gondolni a POSZT irányításának struktúráját, a kommunikációt. Biztosítani kell a külső és a belső finanszírozási forrásokat, meg kell célozni EU-s pályázatokat. Havi POSZT napokat javasolnék szakmai találkozókkal összekötve a fesztivál évközbeni munkáját erősítendő. Átfogó kiállításokat, börzéket képzelek el a POSZT-on, amelyeken megjelenhet a színpadtechnika, a hang, a fény. Legyen gazdasági igazgatók, művészeti titkárok napja a fesztivál alatt, színházi informatikai cégek találkozója. Érdemes lenne drámapályázatot kiírni. A nyertes darabot akár a POSZT maga mutathatná be. Különleges csemege előadásokat szeretnék.

 

Péntek 13.-án a legnagyobb vitát az a kérdés kavarta, hogyan alakuljon át a válogatás.


Márta István: A válogatásnál jelen pillanatban hiányzik az a kritérium rendszer, amely figyelembe veszi a POSZT technikai és financiális lehetőségeit, ez sok problémát okoz – többek között - a versenyprogram lebonyolításánál.

 

Már az is egy kritérium, hogy hárman válogatnak. Ízlésbeli kérdésekbe is beleszólna a POSZT?


Márta István: Nem erről van szó. Optimális helyzetet kéne teremteni, amelyben szélesebb színházi keresztmetszetet mutat fel a válogatás. Ahogy említetted, sok vád éri a POSZT-ot, hogy belterjessé vált. Van olyan színház, amelyik eleve lemond arról, hogy részt vegyen, mert úgy hiszi túl szubjektív, egyoldalú a jelölés. Ezért kell lefektetni alapelveket. Ezt a mostani hármassal is megtettük, és tárgyalunk egy negyedik válogató bevonásáról. Szeretném elérni, hogy egy színházból és egy rendezőtől egy darab versenyezhessen, ha ezt a szakma is helyesli. Abból indulok ki, hogy a magyar színházi élet színesebb annál, mint hogy egy színházból három előadás kerüljön be.

 

Tegyük fel, valóban azok a legjobb előadások...


Márta István: De ki mondja, hogy a legjobbak? A három válogató. Lehet, hogy egy színház három előadása konzseniális, de biztos van, ami hasonló színvonalat képvisel. Meggyőződésem, hogy ma Magyarországon van harminc legjobb előadás, nem mindig ugyanazokon a helyeken alkotnak nagyot. Technikai okok miatt pótelőadásokra is szükség lesz, megmondom miért. Jelenleg a válogatók eldöntik mi szerepel a versenyprogramban, a Színházi Társaság ezt azonnal kihirdeti és csak ezután kezdődnek az egyeztetések a pénzügyi kérdésekről. Ez időnként rosszízű tárgyalásokhoz vezet. Néha szinte lehetetlen a technikai feltételeket megteremteni, és van olyan színház, amelyik utólag erkölcstelen és etikátlan mennyiségű pénzt kér, mondjuk négyszer annyit, mint bárki más.

 

Melyikre gondolsz?


Márta István: Nem mondok neveket.

 

Például az egri Prolikra azért kért plusz pénzt a színház, hogy újra próbálhassák, hiszen az egyik szereplő, Mészáros Sára terhes, a helyére beugranak. Ezt te jobban tudod, mint én.


Márta István: Nem mondok neveket. Azt javaslom, teljen el 5 vagy 10 nap a válogatók döntése után, amíg az ügyvezető igazgató tárgyal és ha nem lehet megegyezni egy színházzal, akkor a pótelőadás lépjen a helyére, csak ezután hirdessünk eredményt. Szeretném megajándékozni a színházi szponzorokat is, fontos, hogy elismerjük őket. A POSZT egyben showcase, nemzetközi börze is lehetne. 15-20 fesztiváligazgatót, rendezőt, kritikust érdemes lenne meghívni, akik jóhírünket vihetik. Erre pénzt kell elkülöníteni, megfelelő háttérkiadványokat kell szerkeszteni. Meghívhatnánk szomszéd államainkat vendégszerepelni, így egy picit kilépnénk a határontúlra. Emellett új pécsi helyszíneket kell bevonni, a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Kodály Központot. Sok ötletem van és úgy érzem, hogy Stenczer Béla ügyvezető igazgató ebben partnerem lesz. A jelenlegi poszt-csapat jó és meg tudja oldani a sokszor lehetetlennek tűnő helyzeteket.

 

Amiről beszélsz sokkal több pénzbe kerül.


Márta István: Nem kerül többe, csak hatékonyabban kell felhasználni a pénzt, akár átcsoportosítások árán. Ráadásul lehet európai pályázatokon is indulni.

 

Úgy tudom, a KOZSZT-ot  ugyanabban az időben rendezik, mint a POSZT-ot. Rosszabb indulatúak szerint azért, mert ez egy ellenfesztivál, ami a Magyar Teátrumi Társasághoz köthető. Ehhez mit szólsz?


Márta István: A fesztivál a városé, nem a Teátrumi Társaságé. Valóban harmonizálni kell az időpontokat. Lehetetlen, hogy a Mediawave, Kisvárda, a Miskolci Operafesztivál és a KOZSZT ugyanabban az időben történjen. Én, mint a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke is, preferálni fogom az egyeztetéseket. Egyébként a KOZSZT-ban én is részt veszek, tagja vagyok a vezető grémiumnak.

 

Még egy poszt. Hogy fogod tudni egyszerre vinni a válladon a POSZT-ot, a Művészetek Völgyét, az Új Színházat? Mindenre képes leszel figyelni?


Márta István: Ha jók a csapatok, ha ismerik az elvárásaimat és elfogadnak, akkor menni fog. Muszáj mindenre figyelnem, ha ez nem menne, maguk alá gyűrnének a feladatok.

 

martapista_palyabeaPalya Bea és Márta István a Művészetek Völgyében 2010-ben

 

Hiszel abban, hogy egységes véleményt tudsz majd képviselni?


Márta István: Nem, de remélhetőleg többségi véleményt fogok tudni képviselni. Kétfele, sőt többfele szakadt a magyar színházi szakma, ez zavar. Szeretnék a konszenzushoz hozzájárulni. Jelen pillanatban tragikus széthúzás frusztrálja a szakmát és hajtja a politika malmára a vizet. Normális országnak normális színházi életre volna szüksége.

 

A politikusokkal való konszenzus lehetőségét látod?


Márta István: A színházi törvénnyel kapcsolatban látszik egyfajta párbeszédre való hajlam. Ez azt jelenti, hogy a módosítást L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke, mint egyéni képviselői indítványt terjeszti be még június folyamán, ő már többször egyeztetett a szakma különféle ágazataival. Egyébként nem igazán látok se közép, se hosszútávú kulturális koncepciót, ráadásul elég rossz a kultúra helyzete az ország általános gazdasági és az ellehetetlenült érdekérvényesítési helyzete miatt. Szellemi hadigazdálkodás zajlik.

 

Ehhez képest nagyszabású terveid vannak.


Márta István: Álmodni szabad.

 

Miután nyilatkoztál az előadóművészeti törvény módosításával kapcsolatos fejleményekről, volt olyan szakmabeli, aki a következővel kommentálta a fejleményeket: “Márta István személye önmagában garancia a minőség hiányára. Az is csak Magyarországon fordulhat elő, hogy egy olyan igazgató, akinek sikerült letörölnie egy fontos színházat a térképről, akinek egyszer se sikerült produkciót küldeni a most már általa vezetett POSZTra, aki csak azért lett újra igazgató, mert a kiírást elrontották - hogy ez az ember dönthessen és nyilatkozhasson támogatási kérdésekben. Gyalázat.” Mennyire értékelted át az elmúlt éveket és hogy viseled az ehhez hasonló véleményeket?


Márta István: Egyik fülemen át, a másikon ki. Se magyarázkodnom, se védekeznem nincs miért. Megszoktam, hogy a szakmabeli kritikusok közül néhányan folyamatosan „kirekesztenek”. Közel másfél évtizede. Kitartóak. Én is az vagyok. Lelkünk rajta. Az Új Színház – egyébként - 92%-os nézettséggel, bel- és külföldi vendégjátékokkal „törlődik” a térképről. A POSZT versenyprogramjában többször is szerepeltünk, 2002-ben a Csoda alkonyával, 2004-ben a Roberto Zuccoval, 2006-ban a Közeleg az idővel. Kaptunk legjobb nőit, Maszk- és Közönség díjat. Elrontott „kiírásról” nem tudok, beírást viszont annál többet kaptam. Az is igaz, hogy a kritikusok egy része többször leírt már.

 

Az Új Színházzal kapcsolatban még álmodsz?


Márta István: Természetesen. Jövő januárban lejár az igazgatói mandátumom, szeretném újra megpályázni az Új Színházat. Már kész vagyok a jövő évi műsortervvel, szerződtetésekkel. Szikora János művészeti vezető mellett két rendező szegődik hozzánk, Hargitai Iván és Bagó Bertalan. Három komoly nagyszínpadi és egy nemzetközi koprodukciós stúdiószínpadi darabot mutatunk be. Emellett 12 pályázaton indultunk. Kölcsönös projecteket készítünk elő Újvidékkel, Belgráddal, Eszékkel, Krakkóval és a marosvásárhelyi Színiakadémiával.

 

martaistvan_bubikszinpadMárta István a Bubik István Stúdiószínpad avatásakor

 

Mész előre, mint egy tank, miért fontos ez neked?


Márta István: Az hajt, hogy csapatmunkában újszerű dolgokat csináljunk együtt. A munkám egyszerre a hobbim, a szerelmem és a hivatásom. Ez ritkán adatik meg egy 59 éves embernek. Miközben rengeteget dolgozom nem gyötrődöm azon, hogy az idő lassan eljár felettem.

 

Azzal “vádolnak”, hogy igyekszel politikai szimpátiától függetlenül mindenkivel jóban lenni.


Márta István: Ha ez egy vád ma Magyarországon, hogy nem ellenségeskedik valaki és konfrontálódik úton útfélen mindenkivel, akkor felvállalom. A munkatársaimért, színészeimért, barátaimért, közösségeimért felelős vagyok, ezt minden egyes döntésemnél figyelembe kell vennem. Az igazság az, hogy sajnos nem vagyok mindenkivel jóban, és kissé sértődékeny a természetem. A képlet nem olyan egyszerű, mint gondolnák. Minden esetben megmondom a politikusoknak a véleményemet. Viszont egyiknek sem toltam le a gatyámat, nem hajlítottam meg a gerincemet. Tudtam vigyázni arra, hogy mentálisan ne sérüljek. Soha semmilyen politikai kurzus nem szeretett vagy gyűlölt. Leginkább elviselnek.

 

Szerinted ez minek köszönhető?


Márta István: Az őszinteség két dolgot eredményezhet: vagy leírják az embert, vagy azt mondják, annyira őrült, hogy komolyan vesszük. Én úgy érzem, az utóbbi kategóriába kerültem. Eközben sok olyan pillanat jött az életemben, amikor azt hittem, örökre eltörölnek a föld felszínéről is, mint színházigazgatót, fesztiválszervezőt, településfejlesztőt. Sokszor hittem, hogy feladom. De nem tettem.

 

Tóth Berta/ szinhaz.hu

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.