Márta István: "Az értékrend nem harsányság és szócső kérdése"

2011. szeptember 28. szerda, 11:11

Az Új Színház tisztújítása kapcsán készült interjú Márta István igazgatóval. “A politikai hovatartozás csak demonstrálása valaminek, az értékrend viszont nem harsányság és szócső kérdése: vagy van, vagy nincs. Az értékrendet a cselekedeteiddel és az életeddel kell felmutatnod" - fogalmazott a direktor.

A kérdésre, sokan voltak-e a bejáráson, amit az igazgatói székére pályázóknak tartott, Márta István azt felelte, senki sem jelentkezett. “Egyébként 2003-ban is hirdettem már nyílt napot, akkor a pályázók közül egy meg is jelent: úgy hívták, hogy Alföldi Róbert. De nem ő nyert” – tette hozzá. Amikor Vidnyánszky Attilával pályázott a Nemzeti Színházra, akkor ő nem nyert. “Ott nemhogy bejárás nem volt, de nagyon küzdöttem az akkori miniszterrel, Görgey Gáborral, hogy legalább egy személyes meghallgatáson részt vehessenek a jelöltek. Még az sem történt meg. Sőt, a kuratóriumi jegyzőkönyveket harminc évre titkosították” – árulta el Márta, aki úgy fogalmazott, a felvetés kapcsán, miszerint Dörner György a másik pályázó: “nem foglalkozom más pályázatával”.

 

A Heti Válasz újságírója érdekesnek nevezte, hogy az Új Színházban játszik Eperjes Károly, aki “szereti kivenni a részét a színházi-kulturális élet alakításából”. Ennek kapcsán az igazgató elmondta, Eperjes Károly az Új Színház társulatának kiváló színésze, soha nem kért tőle, és ő sem ajánlott fel segítséget semmilyen ügyben. A kérdésre, volt-e közöttük hatalmi villongás Márta azt válaszolta: “Az ambícióiról tudtam, hiszen sokat beszélgettünk arról, hogy az a színházi tapasztalat, amit az elmúlt évtizedekben szerzett, joggal predesztinálja arra, hogy tehetségét más színházi területen is hasznosítsa. Követtem a győri színházigazgató-választást is, de ezt nem akarom kommentálni: épp ezekből a tanulságokból is okulva tartom magam távol a politikától”.

marta

Márta István arról is beszámolt, hogy a jelenlegi forrásaikkal meg tudják valósítani az elképzeléseik törzsét, a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez viszont egyéb helyeken is lobbiznia kell majd pénzekért, például a Külügyminisztériumban vagy a külföldi magyar kulturális intézeteknél. “Lobbizásban ügyesen megtalálja a hangot bármely politikai oldallal” – jegyezte meg a lap cikkírója. “Nem szeretem a felesleges konfrontációkat, gyűlölöm a veszekedést. Furcsa, part- és pártvonalon kívüli ember vagyok, a szüleimtől, iskoláimtól örökölt értékrenddel. A Művészetek Völgyét sikerült húsz éven át életben tartani anélkül, hogy bárkinek letoltam volna a gatyámat, vagy megroppant volna a gerincem. Létrehoztam valamit, és ezt sokan elismerik minden politikai oldalról. Az Új Színházban eltöltött 13 sikeres év is jó alkalom a visszatekintésre: mindig próbáltam emberi szót találni a művészvilággal, a közönséggel. Persze, voltak és lesznek ellenségeim. Magam is "bedurvultam" néhányszor: csaptam ajtót államtitkárra, kiabáltam miniszterrel, de az évtizedes vendettákról le kell tudni mondani. Néha bizonyos taktikázás vagy ravaszság elkerülhetetlen, hiszen maga a színház is egy csalafinta illúzió, de az emberséget és a hitet nem szabad elveszíteni” – reagált az Új Színház igazgatója.

 

“A politikai hovatartozás csak demonstrálása valaminek, az értékrend viszont nem harsányság és szócső kérdése: vagy van, vagy nincs. Az értékrendet a cselekedeteiddel és az életeddel kell felmutatnod. Sok politikai döntéshozót ismerek, és mindig örülök, ha emberi arcot látok közöttük. Néhányszor nekem is feltették a kérdést, hogy nem akarok-e politikával foglalkozni, és mindig arra a következtetésre jutottam, hogy nem. A politikusok hihetetlenül ki vannak szolgáltatva a választóknak, a vezetőknek és önmaguknak: ezt a nyomást nem bírnám” – fogalmazott.

 

A pályázatában található “kemény” mondatokról is faggatták Mártát. "A mindent uraló spleen, a sokszor dekadens és cinikus értelmiségi attitűd, illetve a zászlólobogtató álnemzetieskedés korában a természetesség és az őszinteség szinte buta hazugágnak tűnik” – idézte a Heti Válasz a pályázatot. “Nem bírom azt a negatív, sok esetben öncélú, hazug világnézetet, amely kizárólag a nagy "világsemmire" megy ki. De ennek ellenkezője sem lelkesít föl, amikor mindig happynek kellene lennem, vagy amikor összevissza rángatjuk a nemzeti lobogót: ennél sokkal összetettebb, többrétegűbb a színházművészet” – jelentette ki Márta István.

 

Arról a mondatáról is kérdezték, miszerint "a színházi mesterség megkérdőjeleződik, álszínészek és magukat színi direktoroknak bepecsételtetett margónállók sokasága tűnik fel ország-színpadunkon". “ Itt főleg a magukat színészeknek nevező televíziós celebekre gondolok, a bulvártrágyában kukorékoló percemberekre. Igaz, most már egyre több jó színész is megfordul a kereskedelmi televízióknál, nyilván egzisztenciális okokból. (…) Nem szeretnék kollégákat megnevezni. Akiről kiderül, hogy alkalmatlan, előbb-utóbb úgyis megkapja a maga vasfüggönyét. A jó direktor jó színházát persze nem kizárólag a közönség ítéli meg, és legkevésbé a kritika, sokkal inkább a szakma és a társulat: jókedvűen mennek-e föl estéről estére a színpadra, vagy muszájból, szemlesütve” – magyarázta Márta István, aki kifejtette, a társulatos színházban hisz.

 

“A színház munkatársai és művészei csak önt támogatják” – kérdésre pedig igennel felelt. Ennek kapcsán Pokorny Lia nyilatkozott a Színház.hunak, szerinte aggódnak igazgatójukért. “Tulajdonképpen mindenki be van sózva miatta. Jól működik a társulat, úgy érezzük, hogy lendületben vagyunk. Leszerződött hozzánk Hargitai Iván és Bagó Berci, és csodálatos koncepcióval rukkolt elő a színház. Nem nyögvenyelősen haladunk, hanem meghalljuk, értjük egymást, ugyanakkor vitázni is tudunk. Szerintem ez a kreatív munka alapfeltétele. Nem lenne jó, ha most szétzilálódnánk” – nyilatkozta a színésznő.

 

Folytatás itt.

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.