A Csárdáskirálynő története avagy a monarchia operettje meghódítja a világot

2013. november 6. szerda, 09:11
„Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ" – írta Kálmán Imre. Mégis elkészült a partitúra és a Csárdáskirálynő a világ egyik legismertebb operettje lett. Hogy végül miért halasztották el a premiert, arra választ kapunk Winkler Gábor Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című művéből, melyből most részletet közlünk.

A „Csárdáskirálynő"-t sokan „Monarchia-operettként" aposztrofálják – Gerő András, Hargitai Dorottya és Gajdó Tamás a mű történetét tárgyaló könyvének alcíme egyenesen „egy monarchikum története" – és nem véletlenül. Mind bemutatásának, mind megírásának históriája szorosan összefonódik a K. u. K. korszak sajátos világával.

csarda2
Operett a háború árnyékában...

 

Mint ismert, Gavrilo Princip szerb diák, a Fekete Kéz terrorszervezet ügynöke 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Zsófia hercegnőt, ami az I. világháború kirobbanásának közvetlen előzménye volt. Ferenc József hadat üzent Szerbiának, majd néhány nappal később, augusztus 1-én a „tengelyhatalmak" részeként Németország is Oroszországnak, augusztus 3-án pedig Franciaországnak. Európa lángba borult. Változó hadi sikereket követően 1915 augusztusában a Monarchia egyesített seregei a lengyelországi Gorlicénél áttörték a frontot, és a szembeálló orosz csapatokat több száz kilométeres visszavonulásra kényszerítették. A hadiszerencse ilyetén alakulásának hírére sorra kinyitottak a működésüket szüneteltető bécsi színházak, így a Johann Strauss Színház is, sőt ez utóbbi a békebeli hangulatot idéző új operett bemutatásával sietett javítani a közhangulatot. Ez volt „A csárdáskirálynő". Minden a sikeres hadműveletre utalt s az általános eufóriát szolgálta: a nézők a front erődítményeire emlékeztető, fából összetákolt, szétszedhető kapukon keresztül jutottak a nézőtérre, a csinos, egyenruhába bújtatott jegyszedőnők derekukra csatolt fa bajonettet viseltek, a darabbeli orfeumi görlöket „gorlicéknek" nevezték. Von Ronschdorff gróf, mintha egyenesen a frontról jött volna, s csak azért szakította meg tovább, a lengyel csatamezőkre vezető útját, hogy a nyugalmazott tábornok, Lippert-Weylersheim kérésének eleget tegyen, s a „rakoncátlan gyermeket", Edvint egy behívóval hazaparancsolja. A darab még a próbák idején is az „Es lebe die Liebe" („Éljen a szerelem") címet viselte, de mert ennek német változata összetéveszthetőnek tűnt Oscar Straus 1914-ben színre került, s ez idő tájt újra játszott „Rund um die Liebe" („Legénybúcsú") c. darabjáéval, az utolsó pillanatban a ma ismertre módosult. A zene – a neves angol író, számos sikerkönyv és vígjáték szerzője, Sir Pelham Grenville Wodehouse sokszor idézett mondása szerint „minden idők legjobb zenéje" – többségében új számokat tartalmazott, de belekerült a nem túl sikeres „Zsuzsi kisasszony" c. operett egyik sikerdala, a „Jaj, mamám" kezdetű együttes is.


csarda1

Leírhatatlan siker...

 

Mindez persze legfeljebb apropót, keretet kínált a mű bemutatásához. Az orfeumi énekesnő és az előkelő családból származó herceg szerelmének megírásához más események, a Habsburg-család féltve takargatott, ám mégis kiszivárgó titkai szolgáltathatták a közvetlen forrást. Nem merész feltételezés Rudolf trónörökösben gyanítani Edvin előképét, s a Habsburg-felmenők által rangon alulinak tartott kedvesében, Vetsera Máriában felismerni Vereczki Szilvia valós mását. Anhilte–Cecília vonásait akár az idős Ferenc József császár szeretője, ittebei Kiss Miklós huszárkapitány felesége, a Burgtheater színésznője, Schratt Katalin is kölcsönözhette. A librettisták, Leo Stein és a miskolci születésű színész, a hazai színpadokat a bécsi Várszínházéra váltó, majd a verselésre átnyergelő Jenbach (Jacobowicz) Béla tehát nem a légből merítették ötletüket: a szerelmeseket végül öngyilkosságba kergető mezaliánsz, illetve császári házasságtörés a bécsi utcák kedvelt témái közé tartozott. Kálmánnak tetszett az ötlet, s azonnal neki is látott a munkának. Bár félrevonult, s előbb Marienbadba, majd Ischlbe utazott, hogy minden figyelmét a komponálásnak szentelhesse, a világtörténelmi események miatt időről időre félbehagyta a munkát. „Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ" – írta egy ízben Jenbachnak. Végül bő egy év elteltével mégis elkészült a partitúra, s a színház november 13-ára tűzte ki a bemutatót. A közismerten babonás Jenbach már a 13-a hallatán is berzenkedett, amikor pedig kiderült, hogy ez éppen péntekre esik, rávette Kálmánt, hogy együtt tiltakozzanak a premier dátuma ellen. A színház vezetése azonban hajthatatlannak bizonyult, s ragaszkodott a kitűzött dátumhoz, de ekkor a véletlen Kálmánék segítségére sietett. Josef Königh, az Edvint éneklő bonviván ugyanis berekedt, s a premiert kényszerűségből néhány nappal el kellett halasztani. Az így csak 17-én megtartott premier sikere leírhatatlan volt. Már Szilvia belépője után hétperces taps töltötte be a nézőteret, s ez ismétlődött szinte minden elénekelt-eltáncolt szám után. Feri bácsit a magyar Nyárai Antal alakította, olyan sikerrel, hogy másfél év után is alig akadták elengedni...


csarda3


További érdekességeket az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című könvyben olvashatnak a Csárdáskirálynőről. A 66 szerző munkásságát és 242 operettet részletesen ismertető lexikont hamarosan önök is megnyerhetik. 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.