"A színházban végtelen a lehetőség" - Bodrogi Gyula 80 éves

2014. április 15. kedd, 08:06

Április 15-én ünnepli 80. születésnapját Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. 

Bodrogi Gyula pályájáról:

 

Budapesten született 1934-ben. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, 1996 és 2002 között pedig a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

 

Bodrogi Gyula

 

A pályakezdő Bodrogi Gyula elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).

 

Mint rendező is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz.

 

bodrogi1

 

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, elnyerve a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris és Magyar vándor című filmekben.


Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle showműsoroknak és kabaréknak.

 

bodrogi2


Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász. Hobbijáról 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2009-ben jelent meg Irka-firka című kötete, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait.


Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. 2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává választották, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű-díjjal jutalmazták. 2012-ben a Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját vehette át, 2013-ban Szenes Iván Életműdíjat kapott.

 

Bodrogi Gyula ma is aktív, a Nemzeti Színházban a Johanna a máglyán című darabban Lisztes molnárt, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában Ádámot alakítja.

 

bodrogi3

 

Bodrogi Gyuláról saját szavaival:

 

Születés: Szerintem két igazság van, amit nem lehet félremagyarázni, csak elviselni. A születést és a halált. Az összes többi csak a töltelék.

 

Ideg: Abszolút élhető idegekkel rendelkezem. A színházban időnként vannak kisebb kirohanásaim, de a hétköznapokon, a civil életben nyugodt ember vagyok. Épp ma beszéltem Törőcsik Marival. Mesélte, hogy a minap szóba kerültem náluk, és emlegetett, hogy a Bodroginak milyen különleges képessége van. Tudniillik, ha vészhelyzet van, halálos nyugalom fog el, és képes vagyok a megoldásra koncentrálni. Ezért mindig meg is találom azt. Színészként időnként azt gondolom, jobban tudom, hogyan kell eljátszani egy szerepet, mint a rendező. Persze egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem van igazam, de szeretem azt hinni, hogy igen, és olyankor felmegy a pumpa. Pikírt és gonoszkodó leszek. Aztán félóra múlva megnyugszom.

 

Gyula bácsi: Ősz szakállú emberek jönnek oda, hogy kedves Gyula bácsi, gyerekkorom óta maga a kedvencem... Roppant mókás.

 

bodrogi4

 

Kell: Tudod, furcsa az élet. Mindig a legkézenfekvőbb dolgokról derül ki a végén, hogy mégsem úgy van, ahogy gondoltam. Vannak helyzetek, amikor haragudni kell valakire, és olyan is, amikor barátságot kell kötni. Talán ezért is kedvelem annyira a profi bokszmeccseket, holott ezt a sportot soha nem űztem. Ütik egymást, mint a fene. Látszik, hogy tiszta erőből és őszintén. Aztán az eredményhirdetésnél összeölelkeznek. Ez a nagy vágyam, hogy ebben az országban is összeölelkezzenek egyszer a vezetők. Még akkor is, ha egyébként szemben állnak egymással. Ne az legyen, hogy amíg a másik vérzik, akkor még jobban összeverik.

 

Pálinka: Ha játszom vagy vezetek, sosem iszom alkoholt, rá sem nézek. A vadászaton éppen haza indultam, mikor odajött valaki egy kis pálinkával. Teljesen elfelejtkeztem az esti előadásról. A csip a fejemben emlékezett minden játékra, de egy szóra sem. Pánikba estem, Léner Péter igazgató azonban azt mondta: gyerekek, adjatok neki egy példányt! És a közönség minden poénon nevetett. Később kiderült, szinte bele sem néztem, régi példányt kaptam, én pedig a rendes szöveget mondtam. Nagyon megijedtem, az előadás után jöttem csak rá: a pálinka volt a gyilkos. Hazáig szavaltam és mondtam a szerepeimet.

 

bodrogi5

 

Szakma: Szeretem a szakmát, és szeretem a kollégákat is. Az is egy külön történet, hogy amikor letettem a színház igazgatását, nem telt bele három perc, és Valló Péter, Jordán Tamás, Marton László, Alföldi Róbert azonnal jelentkeztek. Úgy vittek át a színházigazgatásból vissza a színészetbe, mintha azt mondták volna, papa, gyere haza. Szerencsém volt, hogy a szakma tárt karokkal várt.

 

Komoly: Nálam nincs olyan, hogy komoly vagy nem komoly. Hogy a közönség mikor nevet vagy mikor sír, az nem rám tartozik. Mindig a szerepet kell eljátszani, a többi a nézők dolga. A legnagyobb komédiák mind abból születnek, hogy valaki tragikus helyzetbe kerül. Akkor tudunk igazán jót nevetni egy vígjátékon, ha mindenki az életéért küzd benne, és látjuk, hogy a szereplők már megint mekkora melléfogásra készülnek.

 

Haj: A József Attila Színházban játszottam, és előadás után megjelent két rajongó diáklány a színészbejárónál. Azt mondták, fogadtak. Egyikük állította, hogy a fejem tetején lévő kis „fény" csupán a forgó, a másik pedig biztos volt benne, hogy ez már kopaszodás. Hirtelen azt sem tudtam, mit feleljek. Kértem, jöjjenek vissza egy nap múlva, akkor válaszolok. Otthon megnéztem a tükörben, és valóban elkezdtem kopaszodni.

 

bodrogi6

 

Válás: Még most sem váltam el a második feleségemtől, Voith Ágitól, csak nem élünk együtt. Mindkettőnknek évek óta külön társa van. Áginak Zsolt, nekem Angéla, össze is járunk. A szeretet összeköt minket. Ha valakit egyszer csodálatosnak tartottam, akkor nem mondhatom egy idő után, hogy akkor voltam bolond, amikor csodálatosnak tartottalak...

 

Végtelen: Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerek szerep, fiatal szerep, középkorú és öreg szerep. Végtelen a lehetőség. Ismerek olyan kollégát, aki hatvanévesen azt mondta, hogy kész, nem csinálom tovább. Most is boldogtalanul él. Én boldogan dolgozom.

 

Folytatást itt talál.

 

Forrás: MTI, Színház.hu, szinhaziadattar.hu, melyinterjuk.hu, nol.hu, zafirmagazin.hu, mno.hu, stb.

 

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.